Olvasóink értékelése:  / 0

Valóban rosszabbul jár az, aki a CBA-ban Erzsébet-utalvánnyal fizet, mint aki a Tescóban vásárol? Utánanéztünk, egyes alapélelmiszerek mennyibe kerülnek a különböző áruházláncoknál.

Az Erzsébet-utalványt az áruházláncok közül csak a magyar tulajdonú CBA, Coop, Arzenál, Reál üzletekben fogadják el, a külföldi áruházláncokban egyelőre nem, mert velük még nem kötött szerződést a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ). Ugyanakkor a témában korábban megjelent cikkeinknél olvasóink számos olyan kommentet írtak, amelyekben jelezték, drágábbak a magyar láncok, volt, aki szerint 20-30 százalékkal is többet kell fizetni az árukért. Kíváncsiak voltunk, ez igaz-e. Íme, erre jutott az FN24 árkommandója!


Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Tényleg a CBA a legdrágább?
Megnéztük hát, néhány gyakran vásárolt élelmiszer mennyibe kerül pár hazai és külföldi lánc üzletében. A kenyér, párizsi, tej, vaj, margarin, étolaj, kristály- és porcukor, liszt, rizs, tojás, tejföl, kétféle hús, trappistasajt, kígyóuborka, paradicsom, paprika, alma és (férfi kollégáink kérésére) a sör árát néztük meg. Mindenütt a kategóriája legolcsóbb termékének az árát néztük, így sokszor az akciós árak szerepelnek. Ez egy szubjektív kosár: lehet, hogy ha más termékeket választunk, más számok jöttek volna ki, de mi ezeket a termékeket éreztük alkalmasnak az összehasonlításra.

A táblázatban található árak alapján nem látjuk igazolva, hogy a hazai láncok drágábbak lennének. A CBA 7 kategóriában volt a legolcsóbb, a Coop, Auchan, Lidl 5-5 kategóriában, a Tesco 2-ben, a Spar 1-ben, az Arzenál pedig egyben sem. S volt néhány holtverseny is, illetve nagyon kicsi különbség.

A kiszerelés miatt néhány kategóriában nem voltak jól összemérhetők az árak, illetve volt néhány termék, amit nem találtunk meg mindenütt. A legolcsóbb termékeket sárgával jelöltük.


Nagyobb méretért kattints a táblázatra! Forrás: FN24

A multik (talán) már tárgyalnak
A Sparban, az Auchanban, a Tescóban és a Lidlben még nem fogadták el az Erzsébet-utalványt. Az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György azért nem tartja szerencsésnek, hogy a nemzetközi láncokban nem fogadják el az utalványt, mert a lakosság fele-fele arányban intézi vásárlásait nemzetközi és hazai láncokban. Az OKSZ ezt jelezte is a NÜSZ-nek.

Vámos György úgy tudja, hogy a közelmúltban több nemzetközi lánccal is felvette a kapcsolatot a NÜSZ, és egyeztetnek. A Tescóban a pénztáros úgy tudta, talán áprilistól elfogadhatják majd az Erzsébet-utalványt, és lehet, hogy akkor a dolgozók is abban kapnák a cafeteriát.
Erzsébet-utalványt dolgozónként havi 5 ezer forintig adhatnak kedvezményes adózással (30,94 százalék) a munkáltatók, és zömük ennyit is ad. Az áruházláncokon kívül számos kis üzletben is elfogadják az utalványt. És most már az üzletek neve is megjelenik a keresőben, nem csak a címe.

(Forrás: FN24)


( 0 Votes ) 
Olvasóink értékelése:  / 0

Visszaszámlálásához érkezett az Európai Év Fája 2012 verseny, melyen hazánkat a 400 éves felsőmocsoládi hársfa képviseli, amely jelenleg vezeti a szavazást. A fákra a hónap végéig lehet leadni a voksokat.

alt

Az Európai Év Fája 2012 elnevezésű versenyen a felsőmocsoládi öreg hárs képviseli Magyarországot. A jelöltekre február 29-ig lehet szavazni. A megmérettetésen azok a fák vesznek részt, amelyek az adott országban elnyerték az Év Fája címet.

A bolgár, cseh, francia, lengyel, magyar, román és szlovák fákra a Tree of the year weboldalon keresztül lehet szavazni. A győztest a brüsszeli díjátadón hirdeti ki a verseny szervezője, a cseh Nadace Partnerství és Magyarországi társszervezete, az Ökotárs Alapítvány.

A fák saját történeteikkel, legendáikkal indulnak a versenyen. A több száz éves matuzsálemekről szóló, és az őket az emberekkel összekötő legendákról az érdeklődők a verseny honlapján olvashatnak. A magyar nyertes fa, a felsőmocsoládi öreg hárs például mágikus erejéről szóló történetét a környékről származó Bánó család őrizte meg. A család máig élő hagyománya, hogy legfiatalabb tagjaikat bemutatják az "öregnek".

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok, a Cseh Környezetvédelmi Alap és Csehország Környezetvédelmi Minisztériumának támogatásával. A versengés egyik kiemelten fontos célja, hogy felhívja a figyelmet a biodiverzitás, a biológiai sokféleség csökkenésére, ami "korunk egyik legsúlyosabb globális problémája".

Az Év Fája mozgalmat 1996-ban elindító Országos Erdészeti Egyesület 2012-től részt vesz az Év Fája verseny lebonyolításában is.

Az Év Fája mozgalom célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajtáit mind a szakmai, mind a nagyközönség számára bemutassa és közelebb hozza. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdei iskola programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak az év fájával, amelyről az elmúlt időszakban mintegy 200 tanulmány és kiadvány jelent meg. 2012-ben a hazai ligeterdők egyik legkorábban virágzó fafajtája, a zselnicemeggy kerül a figyelem középpontjába.

(Forrás: MTI)


( 0 Votes ) 
Olvasóink értékelése:  / 0

Saját szabadalom alapján, a bitumen és a használt gumiabroncsokból készült őrlemény keverésével készülő gumibitument gyártó üzem építését kezdte meg Zalaegerszegen a Mol - közölte a társaság vezetése szerdán, a zalai megyeszékhelyen tartott sajtótájékoztatón.

 

Koczkanics Szabolcs a raktárban tolja a szállításra váró koporsókat a Keletfa Kft. koporsógyárában. A hatvan éve működő cég Közép-Európa egyik legnagyobb koporsógyára, évente huszonnégyezer darabot gyártanak, melynek felét külföldön értékesítik. A hetvenegy dolgozót foglalkoztató Keletfa termékeit Franciaországba, Németországba, Oroszországba és a szomszédos országokba exportálják.


( 0 Votes ) 
Olvasóink értékelése:  / 5

Hazai az alapanyag, az eljárás, a tervezés és a munkaerő is. Így készül a Dr. Dream matrac. Kiss Anitával, a márka  kereskedelmi vezetőjével beszélgettünk.

- Mennyire magyar termék a Dr.Dream matrac?

- Matracaink alapanyagait Magyarországon gyártják. Huzatait magyar varrónők varrják. Természetesen van olyan alapanyag, ami nem Magyarországról származik (pl. kókusz).

- Milyen anyagokat használnak a matracokhoz?

- Az úgynevezett lágy habokat. Nagysűrűségű illetve nagyrugalmas hideghabokat. Ez a régen ismert "szivacs" továbbfejlesztett változata. Mára már a hideghabok légáteresztőbbek és az élettartamuk is hosszabb.

Memória/emlékező hab. Ezt az anyagot a NASA fejlesztette ki a 70-es években, mely egyedülálló nyomáselosztási képességgel rendelkezik. A test hőmérsékletére és nyomására lágyul, így milliméter pontosan követi a test formáját. A habok nem tartalmaznak az egészségre káros, allergiás tüneteket okozó anyagokat, amelyek CFC mentesen készülnek és AZO színezéket sem tartalmaznak. A matracok ragasztásához is kizárólag oldószermentes, vízbázisú, latex alapú ragasztót használunk, mely veszélyes anyagot nem tartalmaz.

alt

- Mit kell tudni a Dr.Dream matracokról?

- Matracaink között megtalálható a gyermek, felnőtt, kemény illetve puha matrac. Mindenféle. A matracok ragasztása kizárólag kézzel történik, nem használunk gépeket csak a megfelelő méret kialakítására.

Fontos, hogy a ragasztás tökéletes legyen, ne mozduljon el, hogy akár évek múlva is hibátlan maradjon. Kicsivel sűrűbb anyagokkal dolgozunk mit a megszokott, régi típusú matracok,ezért hosszabb lesz a matrac élettartama.

- Kiknek ajánlják matracaikat?

- A Dr.Dream matracai között megtalálható a hason, háton, oldalt fekvőknek megfelelő matrac. Memory matracaink maximális kényelmet biztosítanak a csontritkulásban szenvedőknek, azoknak, akiknek rossz a vérkeringésük, nyaki, derék vagy csípőfájdalomban szenvednek.

- Hol gyártják a habanyagot?

- Természetesen Magyarországon.

- Milyen a matrac huzata?

- Régen a külső huzatot még teljesen egybe varrták. Ma már fontos lett hogy a huzat  könnyen levehető és mosógépben is mosható legyen,de közben jól is mutasson. Az anyagoknál is odafigyelünk, hogy antiallergén és mindenképpen olyan anyag legyen, mely nem ad életteret a poratkáknak.

Február közepétől bevezetjük a Silver huzatot minden matracra. A Silver huzat, azaz ezüstszálas huzat. Ez a legújabb technológia szerint kifejlesztett ezüstszálas anyag. Kitűnő légáteresztő, antibakteriális és penészölő hatása van, amely a mosások során sem csökken.

(Forrás: veddamagyart.info)


( 5 Votes ) 
Olvasóink értékelése:  / 0

A napok egyre rövidülnek, a zord tél elől behúzódunk házainkba, s ahogy ilyenkor a természet, úgy az emberek is befelé fordulnak, igyekszenek harmóniába kerülni önmagukkal, az év során felhalmozódott meghasonlásokat kiegyenlítik, várják a Kisded megszületését, a Nap győzelmét.

Ádvent
A karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól (bár szokás szerint a november 30-i András naptól) karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör az advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig tart. A Kisdedvárás, a lelki felkészülés ideje ez. Nevezik „kisböjtnek” is. Ez idő alatt tilos zajos mulatságot rendezni. Rendbe tesszük a házat és környékét, megtisztítjuk a vendégvárás követelményei szerint, de rendezni próbáljuk az emberi kapcsolatokat is
Fontos kiemelni, hogy eredetileg apró ajándékokat (angyalfia) adtak egymásnak az emberek azoknak, akik a karácsony miatt bekopogtak. Adtak a természet kincseiből (gyümölcs, dió, mogyoró, stb.), valamint saját kezűleg készített tárgyat is ajándékoztak, s az mindig utalt a karácsony misztériumára, Kisjézus-, Mária-szimbólum volt.
Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni, ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Az adventi naptár szintén német eredetű szokás.

Borbála napja (december 4.)
Vízbe állítnak cseresznye-, barack-, vagy mandulaágat, hogy az új esztendőre kivirágozzék. Ez jelképezi a télben megőrződött tavaszt, az újjászületést.

Szent Miklós napja (december 6.)
Az este az ablakbetett, kitisztított cipőcskében mára almát, diót, mandulát, csokoládét tett Szent Miklós a jó gyermekeknek. Ismert a Mikulás-járás is, mikor „Miklós püspök” kíséretével együtt betért gyermekes házakba, s viselkedésük felől tudakozódott, majd érdemük szerint megjutalmazta, vagy virgáccsal fenyegette őket. A „láncos Miklós” néven elhíresült alakoskodók kormozott arccal, kifordított bundában, láncot csörgetve járták a házakat, és ijesztgették a gyerekeket.

Luca napja (december 13.)
Luca kettős alak a magyar hagyományok szerint. Egyfelől boszorkány, másfelől Szent Luca. Időjós az ezt követő 12 nap karácsonyig, mely napok s időjárásaik megfeleltethetőek a következő év 12 hónapjának és időjárásaiknak. A nők számára munkatilalmi nap, mert balul üthet ki. A csak fából, 13 darabból készítendő Luca-székét a karácsonyi miséig kell készíteni. Ekkor készítője ráállva felismerheti a boszorkányt, aki mások számára láthatatlan tollakat és szarvat visel fején. Ezután a széket el kell égetni. Sokfelé szokás tréfát űzni az ismerősökkel Luca napján, például lucatök készítettek arcformájúra kivájt tökből bele gyertyát tettek, s azzal ijesztgették egymást. Lucapogácsa: mindenki tollat szúr saját pogácsájába, s úgy teszik a sütőbe. Akinek megég, vagy megpörkölődik a tolla, annak betegséget tartogat a következő év.
A lucázás vagy kotyolás alkalmával a fiúk szintén házról-házra járva énekeltek, a házigazda pedig megajándékozta őket. E napon szokás még búzafüvet ültetni, a karácsonyra kizöldült tálat pedig az ünnepi asztalra teszik.

Ostyahordás
Karácsony böjtjén a kántortanító minden családnak ostyát küldött az iskolás gyerekekkel. Ez fontos része a karácsonyi vacsorának.

Tamás napja (december 21.)
Sok helyütt e napon vágnak disznót, máját tamásmájnak nevezik, s gyógyító erőt tulajdonítanak neki.

Karácsony vigíliája (december 24.)
A karácsonyfa állítás megint csak német eredetű, a hagyomány szerint Luther Márton gyertyafényes karácsonyfával ünnepelt.
Korábban életfát készítettek a magyar nyelvterületen termőágakból (kökény, mogyoró, galagonya, fagyöngy, boróka, stb.), s a mestergerendára kötözték. Díszítették almával, aranyozott dióval, mézeskaláccsal, s ezt sem szedték le vízkeresztig. Sokáig egymás mellett élt a termőág és a karácsonyfa szokása.

Kántálók járták a házakat, s ha a „Szabad-e kis Jézust köszönteni?” kérdésre beengedték őket, énekeltek, cserébe süteményt, diót, almát kaptak.

A betlehemezés Jézus születésének történetét bemutató egyházi eredetű játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi templommal járnak házról házra. Énekekkel, tréfás párbeszédekkel elevenítik fel a Megváltó születésének eseményeit.
Karácsony estéjén vagy hajnalán a kútból merített vizet „aranyos víznek”, vagy „életvíznek” hívják, mert ekkor a kútban az a víz van, melyben Jézust fürösztötték. Ha e vízben megmosdunk, egészségesek leszünk az új esztendőben, az első életvíz-merítő leány pedig elsőként fog férjhez menni a helyi lányok közül.
A Felvidéken a gyerekek mendikálnak, házról-házra viszik az örömhírt: Megszületett a Megváltó! Karácsonyi énekeket énekelnek némi ajándék fejében.

Karácsony első napja (december 25.)
A középkorban ekkor kezdődött az új esztendő (vö. Szent István megkoronázása). Fontos a karácsonyi dióevés, az ünnepi teríték. Az asztalon mindig hagytak ennivalót éjjelre, hogy a Kisjézus és az angyalok megtalálják. Az ünnepi asztal alá szénát, szalmát, gabonamagot tettek, hogy jó termést varázsoljanak. Ezeket megetették a háziállatokkal, hogy termékenyek, szaporák legyenek.

Karácsony másodnapja és harmadnapja (december 26-27.) 
Névnapköszöntés alkalmával felköszöntötték az Istvánokat és a Jánosokat. A férfiak csapatba verődve mentek az ünnepelt házához, versekkel, dalokkal, jókívánságokkal kedveskedtek.

Regölés (december 26. – január 6.)
A téli ünnepkör talán legarchaikusabb népszokása. A regősök Szent István napjától újévig járják a házakat bundába öltözve, csörgősbottal, zajkeltő eszközökkel, köcsögdudával. Ez lényegében termékenységvarázsló énekmondás; összeéneklik a párokat, adományt gyűjtenek. A koledálás szokása is részben ezt takarja.

Borszentelés (december 27.)
Minden család visz bort a templomba, melyet a pap megáld. A szentelt borral beteg embert, állatokat gyógyítottak, s a boroshordókba is öntöttek, hogy a többi meg ne romoljon.

Aprószentek (december 28.)
A vesszőzés/ aprószentekelés/ csapulás/ suprikálás során a fiúk a lányokat termőággal jelképesen megcsapkodták. Ez részben pogány egészségvarázslás, részben feleleveníti a Heródes által legyilkoltatott kisdedek szenvedését.

Szilveszter (december 31.)
Legfontosabb hagyomány a zajkeltés. Oka a gonosz elűzése, távol tartása, az óév elkergetése, az újév köszöntése. A köszöntők, jókívánságok természetesen elmaradhatatlanok. Volt, ahol a két esztendőt hosszú harangozással kötötték össze, máshol tüzes kereket gurítottak – amivel elmehet az óesztendő.
A harsogatás erdélyi alakoskodó népszokás. A fiúk házalnak, elmondják Szent Szilveszter történetét, jókívánságokat mondanak.
A moldvai magyarság körében a kecskemaszkos játék ismert. Az alakoskodók bekéredzkedtek a soron következő házba. A kecskének öltözött szereplő táncban összeesik, majd furulyaszóra feltámad.
A hejgetés is hasonló, ekkor beöltöznek medvének, cigánynak, menyasszonynak, vőlegénynek, s a búza történetének elmondását jókívánságokkal fejezik be. Így vonulnak nagy zajjal egyik háztól a másikig.
Rengeteg időjós és szerelmi jóslás ismert, például ólmot öntöttek, s annak formájából következtettek a jövőre. Az étkezésből szintén lehet következtetni az új évre. Ha nem falunk fel mindent Szilveszterkor, akkor egész évben sem fogunk hiányt szenvedni.

Újév napja (január 1.)
Az Aranyos Csitkó újév hajnalán nyerít Erdélyben, s a gyermekes házak ablakaiba, tornácára szórja ajándékait. (Néhol karácsony első napján jön, ez is utal a karácsony újévkezdő szerepére.)
Az újév napján végzett cselekvések ismétlődni fognak az év során, ezért igyekezzünk hasznosan és jól tölteni azt.

Vízkereszt (január 6.)
Bár már Boldogasszony havához tartozik, fontos része, befejezőünnepe az adventnek. A szentelt vízzel meghintik önmagukat, az állatokat, a házat, a bölcsőt. Ekkor ünnepeljük Jézus megkeresztelkedését is. A házak falára felvésték a három napkeleti király nevének kezdőbetűit - G+M+B -, valamint háromkirálynak öltözött gyerekek és lányok mentek csillagjárásba, felelevenítve a napkeleti bölcsek történetét. A szokás egyetlen állandó motívuma a csillagének: "Háromkirályok napját,/ Országunknak egy istápját,/ Dicsérjük énekkel,/ Vigadozó versekkel,/ Szép jel és szép csillag/ Szép napunk támad".

Fontos megemlíteni, hogy az óperzsa Mithrász a Nap istene volt, s természetesen december 25-én született – nem elhanyagolható módon egy szűztől.
Ezeket a jobb szó híján szokásoknak hívott szertartásokat nem lehet néphagyomány ápolásaként felfogni. Minden ünnepnek mágikus jelentése van, ha mi csak eljátszunk azt, amit őseink megéltek, akkor az kihaltnak tekinthető. Ezek népi varázslások, mindenben hittek, amit csináltak. Hitték, hogy minden tettnek, mozdulatnak, gesztusnak vagy dallamnak mágikus hatása van.

Forrás: Dobos Edit: Más ez a nap, Gyárfásné Kincses Edit: Színes kalendárium


( 0 Votes ) 
 

 

Hirdetés

Feliratkozás a hírlevélre