/ 0
A karácsonyi ajándékvásárlási láz közeledtével jó tudni, hogy van egy ingyenes, gyors és objektív fórum, ahová bátran fordulhatunk, ha azt érezzük, hogy egy szolgáltatással vagy termékkel átvertek minket - írja az mno.hu. Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület elnöke az MNO-nak arról is beszélt, hogy mit várhatunk akkor, ha kínai piac szintű helyen vásárolunk elektronikai cikkeket.
Talán sok budapestinek halvány fogalma sincs arról, hogy elvétett vásárlása után van egy ingyenes, gyors és objektív fórum, ahová még fordulhat, ha az igénybe vett szolgáltatás, megszerzett termék nem felel meg a kívánalmaknak, és vitás helyzet alakul ki. Ez a hely pedig nem más, mint a hazai békéltetők legnagyobbika, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Budapesti Békéltető Testület.
- Az ország legnagyobb testülete vagyunk, az itthon befejezett ilyen ügyek harmada budapesti - fogalmaz Baranovszky György elnök, hozzátéve, a növekmény ebben a tekintetben 3 év alatt 50 százalékos, az utóbbi tizenkét hónapban 23 százalékos. Aztán még mélyebbre merült a részletekben: - Az üggyé váló panaszok 42 százaléka termékeket, 58 százaléka szolgáltatásokat érint. Azt kell látnunk, hogy a panaszok nagyon nagy része megalapozottnak bizonyul, aztán amikor jön a békéltetés, az ügyek 62 százalékában csak a fogyasztó jelenik meg a tárgyaláson – fejtegeti Baranovszky, figyelmeztetve, hogy ez nem azt jelenti, hogy a testülettel más módon ne működnének együtt a bepanaszolt cégek (az együttműködési hajlandóság 94 százalékos!).
Mindig igazuk van
A békéltetők minőségi munkát végeznek, erre Baranovszky különösen is büszke: – 58 százalékban teljesülnek az ajánlásaink, és amikor később bírósági szakba, a Fővárosi Bíróságra kerülnek események, a jog mindig helybenhagyja a mi döntésünket – nem rossz teljesítmény egy ingyenes közszolgáltatástól.
Ugyanennyire meglepő lehet talán, hogy nyilvános listára tehetők azok a békéltető eljárás alá vont vállalatok, amelyek nem működnek együtt, motivációt az jelenthet számukra, hogy január 1-je óta él a „pozitív lista” is. A gigacégek közül utóbbiak listáját gyarapítja az OTP Bank és a Magyar Telekom; a távközlési óriást citálták leggyakrabban a békéltető testület elé.
A testület iparkodik is minél nagyobb (el)ismertségre szert tenni. – Legutóbb bevásárlóközpontokban szórólapoztunk, sokkal több esetben lehetne hozzánk fordulni. Hat hónap alatt lefut nálunk egy ügy – magyarázza Baranovszky György elnök, aztán megnevezi a két legjellegzetesebb témacsoportot: a parkolást és a cipőügyeket.
Nyomkereső kutya kell a parkoláshoz
A szakember előhúzott egy gigantikus, a Nagykörút–Andrássy út kereszteződés környékét ábrázoló térképet, azzal szemléltette, mennyi olyan parkolási panasz jön, amiben elsöprő többséggel a fogyasztóknak van igazuk. – Ez úgy történik, hogy megáll valaki az autójával, beteszi a szélvédőjére a parkolójegyet, aztán kapja a fizetési felszólítást, mert nem annak a cégnek az automatájába dobálta az aprót, amelyikhez az adott parkolóhely tartozott. Ilyenkor azt kell mondanunk a parkolócégnek, hogy a fogyasztók nem tehetők felelőssé azért, mert nem alkalmaznak nyomkövető kutyákat a parkoláshoz – lendült bele Baranovszky, majd áttért a cipőkre: – A cipős ügyek nagyon jellegzetesek, mert viszonylag kicsi, tízezer forintos tételről van szó. Ezen lehet lemérni, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak; ha egy ilyen ügyért elindulnak, nagyobbért is el fognak.
„Felzárkózó” területnek nevezte még a mobilkommunikációs területet, ahol egy-egy díjcsomagváltásnál, de akár a számlázásnál is követhetetlen dolgok szerepelnek a kimutatásokon.
A kínaitól ne várjuk el...
Befejezésül „karácsonyi üzenetet” is megfogalmazott: – Ha kínai piac szintű helyekre megyünk vásárolni műszaki cikket, ne várjuk el, hogy érvényesíteni tudjuk a garanciát, még ha érvényes engedéllyel működnek is ezek az árusítóhelyek. Megbízható cégektől vásároljunk, aminek ügyfélszolgálata van, működő e-mail címe és telefonszáma. Vásárlás esetén egyébként lehetőségünk van tájékozódni, hogy milyen feltételekkel hozhatjuk vissza a termékeket, kérjünk is erről írásos papírt, pecsétet.
Akármivel azért ne forduljunk a testülethez, történt már ugyanis olyan, hogy egy bútoráruház a Budapesti Békéltető Testület őt igazoló határozatára adott fel cikknek látszó újsághirdetést a legnagyobb példányszámú budapesti lapban egyfajta demonstrációként, hogy mennyire jól működnek – önmagában a hivatkozás persze az elnöknek csak büszkeségére válhat.
(Forrás: mno.hu)
( 0 Votes )
/ 0
Dinamikusan növekszik a legnagyobb hazai higiéniai papírtermék-gyártó, a Vajda Papír Kft. exportja. A cég a múlt évben csaknem hatmilliárd forintnyi terméket értékesített külföldre, idén pedig exportjuk további tizenöt százalékkal nőtt. Ezzel a vállalat nemcsak a legnagyobb kapacitással rendelkező honi gyártóvá vált, de a szegmens legnagyobb magyar exportőre is egyben. Ezzel a higiéniai területen a vállalat a legnagyobb magyar exportőr, a magyar kivitel mintegy háromnegyede a Vajda Papír Kft.-től származik - írja a Gazdasági Hírportal.
A cég összesen 16 országba szállít különböző papírtermékeket, rendszeresen exportálnak a környező országok közül Csehországba, Lengyelországba, Romániába, Horvátországba és Ukrajnába, távolabbi nagyobb piacokra, mint Németország, Oroszország és a skandináv államok, de még Algériába is − nyilatkozta az ügyvezető. Vajda Attila elmondta, e desztinációk közül némelyik megnyitásában a véletlen is közrejátszott, de az erős exporttevékenység elsősorban a tudatos piacépítő munkának köszönhető, amelyhez a cég vezetőinek korábbi külkereskedelmi tapasztalatai segítették a társaságot.
A cég exportra gyártott termékeinek döntő része valamely boltlánc lokális márkája, de a Vajda Papír Kft. gyártói márkája, az Ooops! és más papírárui is eljutnak külföldre. A cégnél készülnek például a cseh és horvát Billa, a dán Coop lánc, vagy a teljes Kaufland saját márkás termékei, és a hazai hálózatok kínálata. Hét külföldi országba szállítanak így wc-papírt és 10x10-es papír zsebkendőt is.
A nagy volumenű kivitel csökkenti a vállalat árfolyam-kiszolgáltatottságát, mert az importalapanyag devizában elszámolt forgalma az export révén kiegyenlítődik. A társaság a jövőbeni újdonságokról egyelőre nem nyilatkozhat, mivel fejlesztéseinek ütemét a cég nemzetközi ügyfelei diktálják, a külföldi láncok a termékminőségen túl a munkafolyamatok minőségét is ellenőrzik − közölte a vezető.
Ígéretesek a belföldi értékesítési adatok is, a forgalom 25 százalékkal nőtt a bázishoz képest. A termékek eddig is kaphatóak voltak a Tesco, a Reál, a Penny Market, az Auchan, a Metro, a Match és a Profi áruházakban. Ebben az évben még több új vevő bizalmát sikerült megnyernie a cégnek, így a méltán sikeres termékek már kaphatóak a Cora, a CBA, a Lidl, a Rossmann áruházaiban, sőt a Shell-shopjaiban is. Az idei egyik legnagyobb sikerük az Ooops! bevezetése, a gyártói márka iránti kereslet magasan felülmúlta a menedzsment várakozásait.
(Forrás: Gazdasági Hírportál)
( 0 Votes )
/ 4
Talán Ön is hallott már a helyi pénzekről, közösségi pénzekről, amit a gazdaságilag stabilan élő országokban kiemelten használnak, illetve amivel a gazdasági válságokat már sok száz éve folyamatosan felszámolják. A helyi pénzek lényege a körön belüli fogyasztás, ami tartósan garantálja a helyi munkahelyek számának növelését, megtartását, nem beszélve a magasabb fizetésekről, vállalkozói bevételekről. Miért kell helyi pénz?
A tudatos pénzköltési szokások hiányában csak a helyi pénzek, közösségi pénzek képesek biztosítani a pénzbőséget egy településnek, régiónak, országnak (pl. Svájc, Uruguay, Brazília, Argentína), hiszen a körön kívül nem lehet ezt a pénzt elkölteni. Ráadásul ebből a pénzből, ill. pénzhelyettesítőből mindig pont annyi létezik egy gazdasági körön belül, mint amennyire ott a gazdaság szereplőinek valójában szükségük is van egy lokális gazdaság működéséhez.
Ott viszont, ahol nem használnak helyi pénzeket, közösségi pénzeket, ott a globális gazdaság versenyében egy helyi vállalkozónak nagyon nagy versenyhátránya van (pl. Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália), ezért érdemes bővebben foglalkozni a témával, hogy a lokális, magyar gazdaság is újra felépüljön és fellendülhessen (hiszen Ön is valószínűleg ebből él még meg, vagy épp csak túlélő üzemmódban vegetál).
A pontosítás miatt fontos tudni a helyi pénzekről, hogy azok jogilag nem pénzek, csak pénzhelyettesítő eszközök, pénzhelyettesítő utalványok, viszont gazdaságilag betöltik a pénz szerepét, mert fizetni lehet vele ott, ahol azt elfogadják. A probléma pedig nem más, mint hogy a mai globális versenyben az emberek tömegei vásárolnak és fogyasztanak különböző áruházláncokban nem helyi termékeket, szolgáltatásokat, valamint nem helyi bankokban kamattal terhelt hiteleket (a forint az EU csatlakozás óta csak jelképesen a miénk, függetlenítették azt a mindenkori magyar kormányzattól, és azt az EU Központi Bankok irányítják máig is). Ez azért káros, mert nem helyi munkaerőt fogyasztunk, azaz vásárlási szokásaink munkahelyeket importálnak, pedig itthon egyre nagyobb a munkanélküliség. Ezeket a munkákat pedig Ön is elvégezhetné, vagy valamelyik munkanélküli családtagja, szomszédja egy helyi vállalkozónál, vagy vállalkozóként. Így viszont még a profit sem marad helyben. Akkor miért is csodálkozunk, hogy folyamatosan növekszik a pénzhiány, és a munkanélküliség Magyarországon?
Kinek a felelőssége is ez a kialakult társadalmi valóság? Biztos, hogy a politikáé? Vezetőinket végül is mi választottuk magunk közül. Ön mit tesz azért, hogy a pénz helyben maradjon, és munkát adjon Önnek, nekünk? A kérdés természetesen költői.
Amennyiben sikerül az embereknek megérteniük, hogy a helyi pénzek, közösségi pénzeket csak helyben, körön belül lehet elkölteni, akkor ez a pénz újra munkát biztosíthat emberek százezreinek is, hiszen kizárjuk a csakis külföldi országokat erősítő profitszivattyúkat a gazdaságból.
Miért erős a Svájci Frank?
A világon ma kb. 5000 helyi pénz, közösségi pénz működik, amelyekből a leghíresebb a Svájci WIR. Az 1930-as években óriási gazdasági válság söpört végig a világon. A svájci gazdák és vállalkozók összefogtak, hogy megoldást találjanak a súlyos pénzhiányra. Ennek eredményeként született meg az egymás közötti barter elszámolás, majd később elnevezték ezt WIR-nek, ami a Wirtschaftsring szó rövidítése, és “gazdasági kör”-t jelent. A rendszer már több mint 70 éve stabilan működik és ma már a WIR önálló belső devizának számít Svájcban a frank mellett CHW kód alatt, amit szinte csak svájci magánszemélyek és vállalkozások használnak. A közelmúltban pedig bebizonyították, hogy a 2008-as pénzügyi válság többek közt éppen a WIR miatt nem rengette meg Svájcban a belső gazdaságot, és a mai Svájci Frank erősödés mögött is igen jelentős szerepe van a WIR által teremtett nemzetgazdasági eredményeknek. Nekünk pedig semmi mást nem kellene tennünk, mint egy ilyen stabilan működő helyi pénz, közösségi pénz rendszert voltaképpen lemásolnunk, és adaptálnunk a helyi sajátosságokkal.
A közösségi pénzeket, általában kamatmentesen lehet kölcsönbe kérni az azt kibocsájtó szervezettől. Ezt a kamatmentes hitelt aztán saját termékünkkel, szolgáltatásunkkal, munkánkkal vagy természetesen pénzzel fizetünk vissza, ám ha nincs pénzünk ezt a kölcsönt törleszteni, akkor le is dolgozhatjuk. A saját termékünkért, szolgáltatásunkért kapott közösségi pénzhelyettesítőkért cserébe viszont a közösségen belül bármire elkölthetjük, amivel másoknak is munkát biztosítunk a körön belül.
A helyi-, közösségi pénzek előnye, hogy akinek van helyi pénze, az nagyobb valószínűséggel költi ezt el majd nálunk, mint a globális gazdaság piacain, ami biztosítja Önnek is a folyamatos munkát, ha Ön tagja egy ilyen közösségnek. Cserébe ezt a pénzt Önnek is a közösségen belül kell elköltenie, azaz ezzel nem lehet olyan terméket, szolgáltatást vásárolni, ami nincs a körön belül, mint pl. banki lakáshitel törlesztés, vagy távolról érkező, manipulált, olcsó élelmiszerek, amelyeknek a vásárlása amúgy is csak kivonja a pénzt a helyi gazdaságból, ezzel erősítve a fent említett pénzhiányt és a munkanélküliséget.
Ha felvállaljuk ezt az “áldozatot”, és összefogunk, szolidaritást vállalunk egymással, egymásért, akkor megtapasztalhatjuk, hogy csak így tudjuk biztosítani a helyi pénzeken keresztül a közösség tudatos vásárlását, ami folyamatos munkát biztosíthat helyben mindenkinek.
Minek új dolgokat kitalálni egy gazdaság fellendítésére, ha vannak már több mint 70 éves, kiválóan működő példák, mint a Svájci WIR? Mi, magyarok kiválóan tudnánk ezt a rendszert adaptálni a Mi sajátosságainkkal fűszerezve, és bár a jövő korszelleme a forrás alapú társadalomé, amíg az átmeneti időszakot éljük meg, addig elengedhetetlen, hogy a pénzügyeinket tudatosítva saját magunk hozzuk azt létre a jelenlegi kínálat mellett, nem beszélve arról, hogy a hírekben már mindenhol a közelgő gazdasági összeomlásról beszélnek, ezért is kiemelten fontos a jelen helyzetben egy alternatívában gondolkodni, mint a közösségi pénzek.
Hogyan tovább?
További közösségi pénzzel kapcsolatos megoldásokat a www.hungaropiac.hu talál, ahol az a gazdasági közösség épül, amelynek mentén egy új, közösségi-, helyi pénzt a Hungarot használva stabil munkahelyek és vállalkozói megbízások várnak Önre is!
( 4 Votes )
/ 0
Magyarországon is készül már környezetbarát, újrahasznosított anyagból készült hullámlemez koporsó. A Rákóczifalván készült koporsókat speciális, hétrétegű kartonpapírból gyártják, lécmerevítéssel, és 180 kilogrammos teherbírásig vannak hitelesítve. A rákóczifalvi műhelyben háromféle típusú koporsó készül: hamvasztáshoz, önkormányzatoknak a szociális temetésekhez, valamint a normál; mind a három ugyanúgy használható, mint a hagyományos temetési kellékek.
Dzsubák István fehér selyemmel borítja a papírkoporsó belsejét
Elsőként egy londoni designer, Hazel Selina tervezett kifejezetten környezetbarát, papírból készült koporsókat 2006-ban. A tervező a hagyományos formát is elvetette, mert elmondása szerint az már véglegesen összekapcsolódott a horror- és vámpírfilmek kelléktárával. Selina szerint Ecopodnak nevezett alkotásai szebbek, már csak azért is, mert többféle színben, többek között kékben is lehet kapni őket.
Egy svéd biológus még egy lépéssel tovább ment: magát a temetés folyamatát tette környezetbarátabbá. Susanne Wiigh-Masak módszerével az elhunytat folyékony nitrogénben rendkívül hidegre hűtik, majd addig rázzák, míg teste kristályos porrá nem omlik. "A test szó szerint darabjaira esik szét, ha nagyon hidegbe kerül, és szerintem ez vonzó, tiszta módja a temetésnek" - mondta a kutató. A kristályporból azután kiszűrik a nehézfémeket (például a higanyt), majd a maradványokat eltemetik egy lebomló dobozban, például egy emlékparkban egy fa tövébe, hogy "a halott végül táplálja az életet". A hagyományos temetés után évtizedekbe telik, míg teljesen lebomlik egy test, míg a hidrogénhűtéses eljárással legfeljebb másfél év, míg eltűnnek a földi maradványok, illetve beépülnek az élet körforgásába.
(Forrás: 365 Környezettudatos Ötlet, MTI)
( 0 Votes )
/ 0
W? A válság szó hallatán olyan érzelmek és félelmek törhetnek elő belőlünk, a napi híradásokat figyelemmel kísérő emberekből, amelyek kísértetiesen emlékeztethetnek bennünket a 2008-as eseményekre. Bennem is egyre gyakrabban felmerül, hogy netán az „illetékesek” képesek lesznek ismét egy válságot csinálni?
Hol van a válság?
Igen, már 2008-ban is felmerült minden józan emberben a gondolat, hogy ez csak egy mesterségesen generált láncreakció, amely a média befolyásoló erejére és az emberek félelmére épít.
Fogyasztói társadalomban élünk. A csapból is az folyik, hogy fogyasztanunk kell. A fogyasztói társadalom oszlopos tagja nem csak trendi, hanem hozzájárul ahhoz, hogy hazájának nemzetgazdasága képes hozni az elvárt számokat: költségvetési hiány, fogyasztás, munkanélküliség, infláció… Netán azok támasztják ezeket az elvárásokat, akik a válságot „csinálják”?
A válság – az elhibázottan túlfogyasztásra épülő gazdasági rendszereken kívül – a fejekben létezik. Ajánlatos hát kiűzni onnan. A legjobb persze az, ha be sem engedjük.
Világválságok
2008. szeptember 15-én a Lehman Brothers Inc. a gazdaságtörténelem talán legnagyobb csődjét jelentette be. Három évvel később, amikor a legtöbben már úgy érezték: túl vagyunk a válságnak nevezett lenyúláson, ismét arra eszmélhetünk, hogy gazdasági szakemberek W alakú recessziót vizionálnak. Egészen elvetemült jóslatok már a 1929-es gazdasági világválságot alig egy évtizeddel követő II. világháború rémképével riogatnak. Tény, hogy a nagy gazdasági világválság kirobbanásához is a túltermelés vezetett, amelynek eredményeképpen hatalmas mennyiségű árucikk vált eladhatatlanná. Az akkoriban kialakult helyzet megoldását sokan az 1933-ban beiktatott Roosevelt New Deal programjához kötik.
2011-ben viszont egészen más helyzettel állunk szemben: a világ országai a 2008-as válságot a nemzetközi pénzpiacok nyomására, hitelek felvételével igyekeztek megoldani. Mindennek egyenes ágú következménye az idei évre kialakult adósságválság. A megoldás hónapok óta csak várat magára, a próbálkozások ráadásul inkább csak olajat öntenek a tűzre.
Megoldások – Helyi pénz
Nincs meg a kellő pénzügyi függetlenségünk. Mindez rendkívül megnehezíti a védekezést a világgazdaság hatásaival szemben. A helyzet azonban nem kezelhetetlen.
Svájc 1935 óta működteti a frank melletti fizetőeszközét, a WIR-t. A WIR rendszere arra ösztönzi a svájci vállalkozásokat és magánszemélyeket, hogy pénzüket egy zárt körben költsék el. A helyi pénz így képes fokozni a világgazdaság bizonytalanságaival szembeni immunitást. Hasonló törekvések már nálunk is léteznek,: van már balatoni koronánk, soproni kékfrankunk és Hungaronk.
Megoldások – A munkahelyteremtés képlete
- A szlovák termékek fogyasztása teremti a szlovák munkát.
- A kínai termékek fogyasztása teremti a kínai munkát.
- A német termékek fogyasztása teremti a német munkát.
- A magyar termékek fogyasztása teremti a magyar munkát.
Megoldások - Magyartól vedd a magyart!
Vásárolj magyar terméket, hazai kereskedőtől! Erről írunk és beszélünk már csaknem másfél éve, s tesszük ezt a jövőben is. A Termék adatbázisunk és a cikkeink továbbra is azért születnek, hogy segítsünk egymásnak a boldogulásban.
(Forrás: veddamagyart.info)
( 0 Votes )
Hirdetés
