Friss hírek magyar termékekről

A magyar gyümölcsök ízvilága, élvezeti értéke minden tapasztalatunk szerint érdekesebb, kellemesebb, összetettebb, mint a hozzánk messzi földrészekről érkező gyümölcsöké. A Szívügyünk a magyar gyümölcs! egyesület segít a tapasztalatok mögé nézni – valóban értékesebb-e a hazai gyümölcs?

Termőtalaj, magyar föld

A gyümölcsöket tápláló magyar termőföld de ugyanúgy ásvány- és gyógyvizeink egyazon okból kiválóak: a jobban felfűtött föld miatt. Nálunk 25 kilométeres, azaz fele olyan vastag a kéreg a Föld forró magja és a felszín között, mint a többi országban, vagyis csak húsz métert kell a Föld középpontja felé haladni, hogy egy fokot emelkedjen a hőmérséklet – Európa többi részén harminc métert.

A magyar talaj ásványi anyagokban is nagyon gazdag: a Kárpát-medencét sokféle hegyi és tengeri üledékes ásvány töltötte fel, több helyen akár 7000 méter mélységig. Ezek az ásványok adják a gyümölcsöknek a talajon át a magas minőséget, köztük például a kálium amely a magas cukortartalom, íz- és zamatanyagok kialakulásában nélkülözhetetlen. Ezeket az ásványokat érezzük a magyar gyümölcs kiváló ízében.

Hagyományaink

A magyar gazdák hagyományosan egymás után érő fajtákat ültettek, hogy egész nyáron friss árujuk legyen. A magyar gyümölcstermesztés ma is hagyományosan kis területű ültetvényekben zajlik, sok kézi munkával, a fák gondos egyedi kezelésével, ellentétben a déli és nyugati iparszerű termesztéssel. A kis ültetvényen belül is több fajta van jelen, s ezek ma is érési sort alkotnak, tehát biztosítják hogy egész szezonban mindig megfelelően érett termést lehessen szedni. Egy átlagos spanyol gyümölcsbirtok méret 3.1 hektár, míg a gyümölcstermesztés hazánkban máig átlagosan 0.8 hektáros kiskertekben zajlik. Ráadásul itthon a friss piacra szánt termékek kerülnek feldolgozásra is.

Külföldön korán kialakultak a nagyüzemek a sokat termő, szabványos és egyszerre érő fajtáikkal. Az „iparszerű” termelésben olyan fajtát választanak, ami lassan érik, a fán összevárható az összes termés, egyszerre szedhető, de egyik sem eléggé érett a mi ízlésünk szerint. A fejlesztés során nálunk is kialakultak nagyobb ültetvények, de ezek messziről sem közelítik meg a Nyugat- illetve Dél-Európában jellemző nagy intenzív gyümölcsösöket vagyis a termésmennyiség igénye és a termelés biztonsága nem írja felül a hagyományos értékeket.

Vegyszerek?

A növényvédelem is sarkalatos pontja a minőségnek. Ebben a tekintetben is elmondhatjuk, hogy nem “fejlődtünk fel” a nyugati technológiákhoz, Magyarországon sosem volt akkora vegyszertehelés. A kisebb méretű új gyümölcsösökben itthon teljesen általános az integrált növényvédelem, azaz a technológiai, fizikai, biológiai és kémiai védekezési elemek együttes használata. A biológiai védelem a különböző fajspecifikus feromon csapdákat, esetleg természetes ellenségek alkalmazását jelenti. A kémiai védekezésben a szerek piros-sárga- zöld beosztásának megfelelően csak zöld és esetenként sárga szereket használnak – ezek igazoltan környezetkímélők, csak az adott kártevőre hatnak. Az így előállított termés garantáltan semmilyen káros vegyszert nem tartalmaz.

Mi, magyarok

Magyarországon minden nálunk termesztett gyümölcsfajnak ismertek olyan hagyományos fajtái, melyeket mindenki a jellegzetes alakjáról, színéről és ízéről ismer fel, és ezt az ízvilágot keresi. Ilyen pl. a Jonathán vagy a Starking alma jellegzetes aromája, a Magyar kajszi, a Napsugár őszibarack fajtakör, a Besztercei szilva, az érdi meggyfajták jellegzetes íze. Itthon senki sem szereti az éretlen gyümölcs üres ízét, illetve a kevéssé ízletes fajtákat.

Más országokban is arról vagyunk híresek, hogy különösen magas elvárásaink vannak a gyümölcsök és zöldségek ízével, élvezeti értékeivel kapcsolatosan. Ezt például nagyon tudják a zöldség vetőmagcégek szaktanácsadói is, Magyarországra csak olyan fajtákat ajánlanak a külföldi fajták közül, amik kiemelkedően jó ízű termést adnak!

De mitől finomabb? – egészség, tápérték, vitaminok…

A gyümölcsök az egészséges táplálkozás alapvető elemei. A gyümölcs íze és tápértéke alapvetően az érettségétől függ. Az aromaanyagok csak egy adott érettségi szint után jelennek meg – például az ízt meghatározó cukortartalom az érés során nő, de a C vitamin tartalom is folyamatosan emelkedik. Az éretten szedett gyümölcs tehát sokkal több C-vitamint tartalmaz, mint amelyet idő előtt szüreteltek. Szüret után egy nappal a termés elveszíti C-vitamin tartalmának körülbelül 10%-át. A magyar gyümölcs éretten szüretelve és frissen fogyasztva tehát tízszer annyi vitamint tartalmaz, mint a tíz napot utazó importgyümölcs!

Egyértelmű tehát, a gyümölcsöket akkor szedhetjük magasabb érettségi fokozatban, ha nem kell hosszabb távolságra szállítani, nem kell sokáig tárolni, ha a fogyasztás illetve a feldolgozás a termőhely közelében van. Hazánkban mindenhol 50 kilométeren belül frissen termő gyümölcsöt találunk áprilistól egészen októberig. Mindenki tudja, hogy a fáról leszakított érett gyümölcsöt helyben a fa alatt megenni, a legnagyobb élvezet.

(Forrás: Szívügyünk a Magyar Gyümölcs Egyesület)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5