Manapság egyre több emberben felmerül az igény, hogy egészségesebben éljen. Az ökofalvak nemcsak hirdetik az igét: sokat tesznek a megvalósulásért.  

Galgafarm

Az ökofalvak társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontból fenntartható kisebb tervezett közösségek. Tervezett ökofalut csak spirituálisan közös nevezővel rendelkező közösség építhet. A cél, minél kisebb lábnyomot hagyni maguk után. A galgafarm vegyszerek helyett csakis hagyományos technológiákat használ. Tartósítószereket még a feldolgozás során sem.

Az első magyar organikus mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A legismertebb magyarországi galgafarm a Budapesttől 45 km-re található Galgahévízen található, de ilyen közösségek Gyűrűfűn, Visnyeszéplakon és Krisna Völgyében is léteznek. Ezek a települések élőfalu hálózatban állnak egymással. Az itt található házak kizárólag olyan helyi és bontott építőanyagokból készülnek, mint a szalmabála, a vályogtégla, a fa vagy a nádtető.

Az ökofalvak életre hívói a környezetszennyezés, a társadalmi problémák és a fenntarthatatlan helyzetek, életkörülmények. A legfontosabb a nagy rendszerekről való függetlenedés, az itt élő közösségek szinte teljesen önfenntartóak. Igyekeznek a megújuló energiaforrások közül mindet felhasználni. Szélkereket, napkollektort használnak, biogáz üzemet létesítenek, és saját ivóvizük van.

Az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorában Gábor Eszter, a Gaia Alapítvány igazgatója elmondása szerint a közel 100 tagból álló ökofalvak a termeléstől a feldolgozáson át, az értékesítésig mindent maguk végeznek. Saját malmuk, pékségük, valamint hús- és zöldségfeldolgozójuk van. A minősített tejfeldolgozóban napi 1000-1500 liter tej kíméletes feldolgozására van lehetőség. A farmon szarvasmarhát, mangalicát, kecskét, birkát, lovat és baromfit is tartanak.

A filmet ide kattintva tekintheti meg.

(Forrás: utajovobe.eu)

Kategória: