Friss hírek magyar termékekről

Mezőtúr méltán híres nemzetközi viszonylatban is a fazekasságáról, a nemzedékeken át tartó fazekas generációiról, valamint a hagyományos metszett és festett virágmintás kerámiáiról, a butelláról, a bokályról, a csali kancsóról, aratókorsóról és persze a legismertebb Miska kancsóról.

Mezőtúr közelmúltjának legismertebb időszaka a Fazekas Szövetkezethez köthető, ahol több száz fazekas dolgozott és alkotott belföldre és külföldre egyaránt, így népszerűsítve a szakmai tudásukat és elhivatottságukat.

Busi József és felesége is ott kezdte szakmai pályafutását, korongosként és díszítőként, még a ’70-es évek elején. ’90-es években egyéni vállalkozóként kiváltak a szövetkezetből és saját műhelyükben kialakították saját stílusukat, mely mellett megőrizték a hagyományőrző népi mintákkal és motívumokkal díszített kerámiák technikáját is.

Jelenleg a termékek nagyobb részét a népi mintás kerámiák alkotják, melyek között megtalálhatóak:

• többféle színű és mintázatú étkészletek,
• sütő-főző edények,
• háztartási kerámiák,
• hagyományőrző népi díszkerámiák,
• modern, cirmos mintás kerámiák,
• kerti edények, kerti tálak
• karácsonyi gyertyatartók, adventi tálak,
• padlóvázák.

Ezek mellett rendszeresen készítenek egyedi megrendelésre feliratos kerámiákat, pl, versenyserlegeket, esküvői ajándékokat, születésnapra-névnapra díszkerámiákat, ballagásra, nyugdíjba vonulásra névsorral ellátott vázákat.

Kérjük, tekintse meg a Mesterségek boltja weboldalt, ahol tájékozódhat a mezőtúri fazekasságról, a fazekasság mindennapjáról, a műhelyről és természetesen a Busi család által készített kerámiákról.

Csatlakozz a Mesterségek boltjának Facebook oldalához és iratkozz fel hírlevelükre, hogy mindig elsők között értesülj a legújabb termékeikről és akcióikról.

Mesterségek boltja a Facebook-on

(Forrás: Veddamagyart.info)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Átadták a beton tetőcserepek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Mediterrán Magyarország Kft. másfél milliárd forintból felépített új gyárát a baranyai Bólyban hétfőn.

Gódi Attila, a cég ügyvezetője az avató ünnepségen azt mondta: a 440 millió forint európai uniós támogatást élvező beruházás eredményeként a kisvárosban Közép-Európa legmodernebb betoncserép-gyártó üzeme kezdheti meg működését. Előnye, hogy a tömegtermelés mellett alkalmas egyedi vevői igényeknek megfelelő kisszériás gyártásra is.

Megjegyezte: a fejlesztésre a gazdasági válság kényszerítette rá a társaságot, amely így költséghatékonyabban, magasabb minőségű termékek előállítására képes. Példaként említette, hogy a gyárban érintőképernyők használatával vezérelt automata gyártósor működik, a csomagolástechnikában pedig a korábbi pántolásos módszer helyett a raklapok speciális fóliázását alkalmazzák, növelve az áru állékonyságát, javítva a szállítási feltételeit.

Magát az új, 3500 négyzetméteres épületet is az innovatív megoldások jellemzik: fűtését főként a betonkötéseknél jelentkező hidratációs hővel biztosítják, így a hőigénye mindössze 2-3 családi ház energiafelhasználásának felel meg.

Hárs József, Bóly független polgármestere azt hangoztatta, hogy a kisváros vezetése kiemelten fontosnak tartja vállalkozások betelepülését, és a már működők további fejlesztését. Utalt rá, hogy a bólyi ipari parkban 24 vállalkozásnál több mint 800 ember dolgozik. Ennek is köszönhető, hogy az 5,8 százalékos munkanélküliség mintegy fele a baranyai átlagnak.

Az MTI kérdésére hozzátette: érezhető az M6-M60-as autópálya tőkevonzó hatása. A jó közlekedési infrastruktúrának szerepe lehetett abban, hogy a közelmúltban három újabb cég is jelezte, a bólyi ipari parkban szeretne beruházni.

A Mediterrán Magyarország vállalatot Mészáros Vilmos 1984-ben alapította a baranyai Bólyban, a cég 1997-től kft. formában működik. A négy társaságból álló és 200 embert foglalkoztató magyar tulajdonú Mediterrán cégcsoportnak Bólyban, Kunszentmiklóson és a szlovákiai Farkasdon van termelő üzeme, Kolozsváron és a horvátországi Pélmonostorban további telephelyeket tart fenn.

Mintegy 30 millió tetőcserepet gyárt évente, termékeit nyolc országban értékesíti. Szlovákiában piacvezető, Magyarországon a részesedése 35-40 százalékos. Fejlesztésekre éves szinten 500 millió forintot költ.

A Mediterrán korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a cégcsoport az építőipart különösen sújtó gazdasági válság ellenére növelni tudta árbevételét, és nyereséges volt tavaly. A Mediterrán 2010-ben 5,3 milliárd, tavaly 6,1 milliárd forint árbevételt ért el. Ebből a Mediterrán Magyarország bevétele 2010-ben 2,8 milliárd, 2011-ben 3,1 milliárd forintot tett ki.

Gódi Attila magyarázata szerint eredményeik a tetőcserepeik kedvező külföldi értékesítésének köszönhetőek. A hazai tapasztalatokkal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy bár az új házak építése a válság hatására a korábbi hatodára csökkent, a felújítások aránya nőtt, és ezen a piacon sikerült jelentős részesedést szerezniük.

(Forrás: MTI)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Év Terméke Díjat nyert a vásárlók szavazatai alapján az Ooops! Sensitive és Prémium toalettpapír.

Az előzetes szűrést végző zsűri az Ooops! márka toalettpapírjait azért találta alkalmasnak a jelölésre, mert a Vajda Papír Kft. elsőként vezette be Magyarországon a kiváló minőségű, háromrétegű, családi kiszerelésű Ooops! Sensitive toalettpapírt, amelyet a hazai piacon egyedüliként egy független német laboratórium bőrgyógyászatilag tesztel, míg a prémium terméket a gyártó hasonló nőgyógyászati tesztnek is aláveti. A 100 százalék cellulózból készült Ooops! Sensitive 32 tekercses, az Ooops! Prémium 4 tekercses és 10 tekercses kiszerelésben kerül a fogyasztókhoz.

A Product of the Year a világ legjelentősebb innovációs termékdíjazási rendszere, amely a fogyasztók döntésén alapul.

(Forrás: Progresszív Magazin)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

A festékpiaci eladások mintegy 25%-kal csökkentek az elmúlt három évben, a több mint százéves múltra visszatekintő Trilak Festékgyártó viszont nem csupán tartani, hanem erősíteni is tudta piacvezető szerepét. Évértékelő sajtótájékoztatóján a cégcsoport vezetősége nem titkolta, mivel tudta válságban is növelni forgalmát.

A magyar festékpiac meglehetősen koncentrált, hiszen három gyártó (Trilak, Akzo Nobel, Polifarbe) képviseli a forgalom 70%-át. Ezen három gyártóból – a recesszió miatt – már csak kettőnek van magyarországi gyártása, az Akzo Nobel 2010 végén zárta be itthoni gyárát.

A festékpiac volumenében 25%-kal, értékben 13%-kal csökkent 2008-hoz képest, amikor a Trilak részesedése volumenben 38,3% volt. Jelenleg a festékfogyasztás volumenét 40,1%-ban Trilak termékek adják, vagyis majdnem minden második vásárló, legyen az professzionális vagy egyéni felhasználó, a Trilak portfóliójából választ magának festéket. „Hogy minek köszönhető a Trilak megerősödése a recessziós környezetben? Erős márkáinknak, folyamatos beruházásainknak, piaci újdonságainknak és végül, de nem utolsó sorban dedikált munkatársainknak.

A 2012-es előrejelzések további 3%-os mennyiségi visszaesést prognosztizálnak, mely további kihívások elé állítja a piaci szereplőket. Bíztató jel ugyanakkor az első két hónapi ingatlan adásvételek száma (ez a szám nagyban befolyásolja a dekoratívfesték-piacot), mely majdnem duplája volt a 2011-es évinek, a februári emelkedés pedig már nem az előtörlesztésnek köszönhető. A recesszió mellett a piaci szereplőknek nagyon erős nyersanyag-áremelkedéssel is szembe kell nézniük, amit egy recessziós környezetben nem lehet teljesen a fogyasztókra hárítani. Ugyanakkor sajnos a 2012-es értékbeli növekedést az áremelések fogják adni..” – mondta Raskó Attila, a Trilak Festékgyártó Kft. marketingigazgatója.

Az, hogy az általa képviselt márkák ebben a recessziós környezetben is növelni tudták piaci részesedésüket, egyrészt maguknak az erős, olyan hagyományokkal rendelkező, Superbrands és Magyarbrands díjakkal egyaránt kitűntetett márkaneveknek tudható be, mint a Héra, a Trinát vagy a Lazurán.

Természetesen a hagyományok tisztelete mellett a beruházásoknak is fontos szerep jut, és nem állhatnak meg: a cég 2010-ben 365 millió, 2011-ben 418 millió forintot ruházott be, 2012-ben 338 millió forintot fordít fejlesztésekre. Hogy erre vásárlói oldalról is megmutatkozik az igény, azt többek közt az is mutatja, hogy a Trilak új (az elmúlt négy évben bevezetett) termékeinek forgalmi aránya közel 8%-t tesz ki. A termékfejlesztés során egyébként mindig figyelemmel kísérik az aktuális színtrendeket is, hogy a divatnak megfelelő árnyalatokkal jelenhessenek meg piacon.

E mellett a Trilak volt az első cég, amely a nehéz gazdasági körülmények között olyan támogatási lehetőséget ajánlott a magyar kereskedőknek a Trilak Stúdió bolthálózat létrehozásával, ami biztosíthatta számukra a talpon maradást, megerősödést, a festők továbbképzését pedig egy ingyenes, moduláris rendszerben vállalta fel.

A vállalatnál ugyanekkor nagyon alacsony, 5%-os a fluktuáció, sok dolgozó több tíz éve itt dolgozik, sőt, vannak olyan családok, amelyek több generációja is trilakosnak vallhatja magát.

(Forrás: veddamagyart.info)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5