Friss hírek magyar termékekről

A tervek szerint 2011 végén kezdi meg a működést Szegeden a Weltec Biopower által épített biogáz erőmű. Az 1 megawattos erőmű beruházásában a német cég partnere beruházóként a Démász tulajdonában lévő Zöldforrás Energia Kft., kivitelezőként pedig az Inwatech Kft.

Egymegawattos biogáz erőmű építésébe fogott Szegeden a német alapítású nemzetközi Weltec Biopower és a Démász tulajdonában lévő Zöldforrás Energia Kft. projektcég. A tervek szerint 2011 végén üzembe lépő erőművet malactrágyával és kukoricaszilázzsal fűtik. A keletkező energiát a tervek szerint irodaházak fűtésére használják.

Az erőműhöz egy 3 ezer köbméteres fűtőanyag fermentáló mellett egy 1016 és egy 650 köbméteres külső gáztározó tartozik. A biogáz termelése nyomán hátramaradt mellékterméket a helyi gazdák trágyaként használhatják.

A beruházó Zöldforrás Energia Kft.-t 2008 őszén alapította Délmagyarországi Áramszolgáltató Zrt., majd nem sokkal a bejegyzést követően tulajdonos lett a Pigmark Állattenyésztő és Kereskedelmi Kft., az Agroplanta Mezőgazdasági Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Karotin Termelő Kereskedő és Szolgáltató Kft. és a DEAK Kooperációs Kutatási Zártkörűen Működő Non-profit Rt. (amelyben a Magyar Tudományos Akadémia is tulajdonnal bír). E társaságokalapanyag  beszállítóként is közreműködnek a működésben.

A kivitelező Inwatech Kft. - amely mérnök-fővállalkozóként biogázüzem-beruházások előkészítését, tervezését és megvalósítását végzi - kétfordulós tenderen nyerte el a megbízást.

A tervek szerint Magyarországon 2020-ra az elfogyasztott energia mintegy 20 százalékát megújuló technológiákkal állítják elő, ebből 5 százalékponttal - ami akkor várhatóan 32 megawattot jelent - részesedhet a biogáz technológia. Jelenleg 12 biogáz üzem működik az ország területén és további 40 van tervezési fázisban, vagy már építés alatt.

(Foráss: gazdasag.hu)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Az Agrowatt Nonprofit Kft. beruházásában befejeződött Kecskeméten a térség legnagyobb biogáz erőművének építése, amely a EEA Norway Grants − azaz az ú.n. Norvég Alap keretében valósult meg, és 1.250.000 euró támogatást biztosított a projekthez. Kutatási és oktatási célokat is szolgál majd a biogáz erőmű.

A munkálatok 2009 őszén kezdődtek, ám egy időre a nemzetközi gazdasági válság és annak hatásai miatt le kellett állítani. 2010-től az új fővállalkozó és kibővült tulajdonosi kör újra indította az építkezést, és az újra megkötött finanszírozási szerződés mellett rengeteg szervezés és munka eredményeképpen 2011 tavaszára készült el a beruházás.

Az Agrowatt Környezetvédelmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2006-ban projektcégként alakult, az alapítók szándéka szerint a biogáz technológia fejlesztésére és a magyarországi elterjesztés elősegítésére.

Műszaki adatok:

A telep területe: 2,8 Ha

Silótér nagysága: 4.000 m²

Anyagfogadó tartály  térfogat: 500 m³

Fermentor térfogat: 3.088 m³

Végtermék tárolók térfogata. 2 x 3.349 m³

Kísérleti fermentor térfogat: 200 m³

Szilárd anyag fogadó bunker: 80 m³

Gázmotor teljesítmény: 635 kW_el

Az Európai Unió elvárásait figyelembe véve hazánknak is növelnie kell a jelenlegi fosszilis energiaforrások helyett az alternatív megoldások arányát. Figyelembe véve országunk adottságait, nagy mennyiségben keletkezik, illetve termelődik olyan szerves hulladék, melyekből a kinyerhető, környezetbarát energia. Ennek előállítását és hatékonyságának növelését támogatja a Agrowatt Kft., egy önmagát ellátó és a kísérletek, oktatási tevékenység forrását is előteremtő Biogáz Kutatóközpont megépítésével. Továbbá az erre irányuló kutatásokkal, azok eredményeinek felhasználásával segítséget kíván nyújtani a fejlesztésekben.

Bár a szerves anyagok lebomlása során keletkező biogázt az emberek már 2000 évvel ezelőtt is használták, ipari méretű, hatékony hasznosítása viszonylag rövid múltra tekint vissza. Az első biogáz erőművek kommunális és ipari szennyvíztisztító telepekre épültek, elsősorban közegészségügyi céllal, azaz a szennyvíziszap fertőtlenítése érdekében. Emellett a telep villamos és hőfogyasztásának jelentős részét is meg tudják termelni, ezzel is csökkentve annak működtetési költségeit.

Az európai mezőgazdaságban a 2000. év hozott áttörést: Németországban életbe lépett az új energiatörvény, amely garantált, magas zöldáram átvételi árat biztosított és biztosít ma is, ezen felül pedig kiszámítható támogatást nyújt a biogáz erőművek megvalósításához, üzemeltetéséhez, mely támogatás így közvetve a mezőgazdasági termelőket segíti. A német törvényt alapul véve valamennyi EU tagállam és számos unión kívüli ország is megalkotta saját szabályozását ezen a területen.

A magyar zöldáram átvételi ára jelenleg nemzetközi összehasonlításban a legalacsonyabb – átlagosan kb. 10 € ct/kWh, a biogáz erőművekre kötelező menetrend-tartási kötelezettség, valamint a zöldáramra alkalmazott „csúcs-völgy-mélyvölgy tarifa” nehezíti a biogáz erőmű tulajdonosok életét, hiszen a biológia alkalmatlan a jogszabály ilyen követésére.

Azért, hogy a környezet szempontjából hasznos technológia hazánkban is minél jobban elterjedhessen meg kell teremteni a biogáz erőművek gazdaságos működésének feltételeit. Ennek a kérdésnek a törvényi szabályozás és a garantált átvételi ár csak egyik oldala. A saját gazdaságban megtermelt, vagy éppen a szabad piacról beszerzett költséges alapanyagok sok esetben helyettesíthetők olcsó, vagy éppen ingyenesen elérhető melléktermékekkel, élelmiszeripari hulladékkal, fogyasztásra alkalmatlan áruval. Az EU-ban általánosan alkalmazott „a szennyező fizet” elv hazánkban is érvényesül, így a hulladékfeldolgozással üzemelő biogáz erőművek pótlólagos bevételre tehetnek szert.

Az AGROWATT központ fontos feladata, hogy üzemi körülmények között is vizsgálja az előbb felsorolt anyagok alkalmazhatóságát és ezen kísérletek eredményeit megossza a piac más szereplőivel is. − mondta Édes Zoltán ügyvezető igazgató. − Ehhez minden tárgyi és személyi feltétel adott. A központ a biogáz technológiában ma elérhető csúcstechnológiát képviseli: előregyártott vasbeton tartályok, kettős membrán fermentorfedés, biológiai kéntelenítés, Redox mérés, Feed-control, azaz automatikus szubsztrát adagolás optimalizálás, számítógépes folyamatirányítás,online távfelügyelet és számos további egység, mely folyamatos automata üzemet tesz lehetősé.

Kecskemét a magyar biogáz piacon egyedülálló helyzetben van, hiszen területén az AGROWATT központtal együtt három biogáz létesítmény is üzemel. Az iparág ilyen gyors fejlődése jó lehetőséget teremt a városban működő oktatási intézmények számára is, mert az új technológia képzett szakembereket igényel.

Az AGROWATT legfontosabb feladata tehát az, hogy elméleti és gyakorlati képzési lehetőséget biztosítson a helyi szakiskolák tanulóinak. A társaság nonprofit jellege azt jelenti, hogy a működés során keletkező eredmény jelentős részét közcélra –esetünkben kutatásra és oktatásra – fordítja. A feladathoz minden adott, kísérleti fermentor, higenizáló, oktatóterem, számítógépes animáció, valamint elméleti képzettséggel és gyakorlati tapasztalattal rendelkező munkatársak.

Az AGROWATT Biogáz Kutató Központ Nonprofit Kft. a termelés felfuttatását követően készen áll arra, hogy aktív szerepet vállaljon a mezőgazdasági biogáz technológia fejlesztésében és minél szélesebb körben történő megismertetésében.

(Forrás: Agrowatt Biogáz Kutató Központ Nonprofit Kft.)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

Pecsétviaszgombát termeszt vegyszerek nélkül Fülöpjakab közeli tanyáján Gyöngyösi Sándor. A gyógyhatású gomba termesztés-technológiáját maga dolgozta ki - írja a Szabad Föld.

Gyönyörű, színes, széles kalapos taplógomba a pecsétviaszgomba, ismertebb, latin nevén ganoderma. Meglehetősen gyógyszer ízű, így aki szarvashús mellé tálalja, nem biztos, hogy kedvez az ínyenceknek. Európában sokáig csak a virágkötészetben használták, leszámítva az angolokat, akik úgy vélték, hogy szerencsét hoz, ezért szokás volt, hogy az ifjú pár egyet az ajtófélfa fölé szegezett.

Keleten azonban már régen ismerték gyógyhatásait, Gyöngyösi Sándor még azt is tudni véli, hogy a gyógynövény miatt háború is kitört. Hogy ez valóban így volt-e, azt nem tudjuk ellenőrizni, de az tény, hogy a gyógyászatban számos kellemes hatását megfigyelték, és táplálék-kiegészítőként szinte az összes súlyos népbetegségre ajánlják. A kemoterápia mellékhatásait csökkenti, lúgosít, javítja a vér oxigénfelvevő képességét, szív- és érrendszeri betegségekre is jó, szóval általános csodaszer hírében áll. Gyöngyösi Sándor beszámolójából számunkra az derült ki, hogy a pecsétviaszgombából készült őrlemény minden betegségnek jót tesz, de végleg nem gyógyítja meg egyiket sem. Ez a sok jó tulajdonság már-már felkeltette a gyanakvásunkat, ezért igyekeztünk a jószágnak máshol is utánanézni, de a fentiek cáfolatát nem találtuk.

Nem akarunk csodaszereket olvasóinkra tukmálni, végül is a jelen cikk szempontjából csak az a lényeges, hogy a gomba keresett árucikk, ugyanakkor a nagyüzemi termelése hazánkban, különösen biokörülmények között eddig nem igazán volt megoldott. Gyöngyösi Sándor korábban csak laskagombával és shiitakéval foglalkozott, azután biotermelésre állt át. Egy állandó vevője a budapesti ökopiacon olyan kitartóan követelte tőle a pecsétviaszgombát, hogy megpróbálkozott azzal is.

Kiderült, hogy bár korábban voltak kísérletek a nagyüzemi termesztésre, de kevés sikerrel jártak, ráadásul azok sem biokörülmények között zajlottak. A pecsétviaszgomba természetes körülmények között is megtalálható Magyarországon, csakhogy a termesztett jobb, ugyanis a hatóanyag a spórákban van, és a természetben nem garantálható, hogy akkor szedjék le a kalapokat, amikor a legtöbb spóra van rajtuk.

– Kidolgoztam a termesztéstechnológiáját – magyarázta a termelő. – Bionövényi szárak, termések vannak a táptalajban, ezeket oltjuk be steril körülmények között a szövettenyészettel fenntartott gombával. A kártevők ellen is biomódszerekkel védekezünk: fénycsapdákkal, megfelelő fajtákkal, illetve a kártevők természetes ellenségeinek az elterjesztésével.

Gyöngyösi Sándor több irányba fejlesztené tovább a beindulni látszó gombaüzletet. Szeretne pályázni, hogy építsen egy szárítót, a berendezéseket már megvette. Meg kellene oldania a termék terítését is, mivel jelenleg kistermelői engedéllyel csak Budapesten és Bács-Kiskun megyében árusíthatja portékáját. Azon is töri a fejét, hogy más gyógyhatású gombákkal is kísérletezni fog.

– A lepketaplógomba hatását méhnyakrákos hölgyek kezelésében tesztelik, a gyapjas tintagombának vércukorszint-csökkentő hatása van, aztán ott van a süngomba, a gyapjas gomba – sorolja. Miközben az udvaron ballagunk, mindent áthat egy fura, kellemes illat. Mikor rákérdezek, hogy mi ez, kiderül: nyomás alatt főzik a szalmát, az lesz a gombatáptalaj.

(Forrás: Szabad Föld, MTV Videótár)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5

A NABI autóbuszgyár, amely jelenleg is gyárt gázüzemű autóbuszokat az Egyesült Államok piacára, Magyarországon is hasznosítaná a cégnél meglévő mérnöki tudást és technológiát a gázhajtás magyarországi elterjesztésére a tömegközlekedésben - közölte a társaság szerdán.

A cég eddig összesen 3.491 gázhajtású autóbuszt gyártott az elmúlt közel másfél évtizedben, ami az összes leszállított NABI autóbusz 43,5 százaléka. A környezetbarát buszok az Egyesült Államok városaiban teljesítenek szolgálatot.

Magyarországon egyelőre csak Szegeden alkalmaznak földgázhajtású buszokat a tömegközlekedésben. Külföldön azonban jóval népszerűbb a gáz, mint hajtóanyag használata a tömegközlekedésben. Nemcsak a tengerentúlon, hanem az élen járó Svédország után Görögországban és Spanyolországban is egyre nő a gázüzemű eszközök száma a tömegközlekedésben a közlemény szerint.

A NABI szerint biogáz formájában óriási ingyenes üzemanyagforrások rejlenek a fővárosi és környékbeli hulladék feldolgozókban, egyelőre kiaknázatlanul. A cégnél úgy vélik, egy év alatt a közlekedésbe vonható metántartalom több mint hétmillió liter gázolaj felhasználásának elkerülését, megközelítőleg 180 autóbusz meghajtását, 13 millió buszkilométer megtételét jelentheti.

Ez a megújuló energiaforrás az ország teljes közlekedési célú energiafelhasználásának az 1,3 százalékát adhatja, amely markáns előrelépést hozhatna az EU által 2020-ra kitűzött megújuló energiafelhasználás célértékeinek elérésében. Az áttéréssel jelentősen csökkenthető a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a szilárdrészecske kibocsátás.

A NABI Kaposváron és Budapesten működtet autóbusz karosszéria gyártó és összeszerelő üzemet, a cég mintegy négyszáz főnek ad munkát.

(Forrás: MTI)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5