/ 0
Nemzetközileg is ismert magyar kutatók előadásaival, a tudomány legfrissebb eredményeinek közreadásával, megújult formában folytatódik a Mindentudás Egyeteme programsorozat. A szombaton kezdődő eseménysor 16 előadást foglal magába, amelyet Budapesten és hat vidéki egyetemi városban hallgathatnak meg az érdeklődők, a témákhoz kapcsolódó 48 televíziós műsort pedig előreláthatólag a televíziós csatornák sugározzák.
- A Magyar Tudományos Akadémia a világhírű magyar kutatók felismeréseinek bemutatásával, a tudomány hitelességével és a tudós gondolkodás különleges szépségével hív meg mindenkit a valóban fontos kérdések, és a bizalmat adó, felelős válaszok világába - e szavakkal indította útjára a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Mindentudás Egyeteme programsorozat folytatását. Pálinkás József a Norvég Alap támogatásával felélesztett eseménysorral kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Magyar Tudományos Akadémia közfeladatai között a világszínvonalú kutatások mellett fontos ezen eredmények hiteles és közérthető tolmácsolása a közösség, a nemzet minden tagja számára.
Pálinkás József nyomatékosította, hogy az Akadémia örömmel tesz eleget azon közfeladatának, hogy a világszínvonalú kutatási eredményeket hitelesen és közérthetően tolmácsolja. - A korábbi évek sikeres Mindentudás Egyeteme jól ellátta ezt a feladatot. Azt szeretnénk, hogy a megújulva most elindított Mindentudás Egyeteme is sikeresen és hitelesen tegye ezt. Az MTA elnökeként bízom abban, hogy a kiemelkedő tudományos műhelyek vezető kutatóinak előadásai nyomán sok-sok fiatal kedvet érez majd a természet- és társadalomtudományok műveléséhez és választja a kutatói pályát.
A magyarországi tudományos ismeretterjesztés legnépszerűbb programsorozatának folytatásában az elkövetkezendő hetekben nemzetközileg ismert magyar kutatók adnak számot a többi közt a lelki egészségről, az alváskutatás és a genomika legújabb eredményeiről, az asztrobiológia, a nanotechnológia és az őssejt-kutatás izgalmas kérdéseiről.
Elsőként az Egyesült Államokban oktató és kutató Barabási Albert-László, az MTA külső tagja, fizikus, hálózatkutató beszámolóját hallgathatják meg az érdeklődők a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai épületében, január 15-én. A tengerentúlról kifejezetten ez alkalomból hazalátogató professzor az emberi viselkedés dinamikájának kiszámíthatóságáról tart előadást a budapesti közönségnek.
Az előadássorozat négy átfogó témát ölel fel: az élet, a környezet, a társadalom és a jövő kérdéseit - mutatta be a programsorozatot Rényi András, a Mindentudás Egyeteme 2.0 programsorozat főszerkesztője. Az események az interneten is követhetők lesznek: a mindentudas.hu honlap élőben közvetíti azokat. A tudomány iránt érdeklődők a megújult oldalon kérdéseket tehetnek fel az egyes témákhoz kapcsolódóan, de akár vitát is kezdeményezhetnek. A látogatók tananyagot is letölthetnek az internetes oldalról, és így fejleszthetik tudásukat, sőt tesztelhetik is azt.
Az előadások ingyenesen látogathatók, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. A budapesti 10, valamint a debreceni, a miskolci, a pécsi, a soproni, a szegedi és a veszprémi előadásokra a mindentudas.hu oldalon a jelentkezhetnek az érdeklődők.
(Forrás: MTA)
( 0 Votes )
/ 0
A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kidolgozott eljárás lényege, hogy mesterséges intelligencia segítségével megkeresik a kórokozók gyenge pontjait és visszafejlesztik az alkalmazkodó képességüket.
Pál Csaba a kutatás mikrobiológiai részével foglalkozik
A kutatásról tekintélyes tudományos lapok is beszámoltak, köztük a Science magazin. Egy új antibiotikum kifejlesztése évekig tart, a baktériumok viszont néhány hónap alatt ellenállóvá válnak vele szemben. A szegedi kutatók találmánya éppen ezt akadályozza meg.
Találmányát, a baktériumok gyenge pontjait kereső eljárást mutatja Papp Balázs, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója. A berendezés egy számítógépes algoritmus segítségével naponta több száz kombinációban teszteli a baktériumok elleni hatóanyagokat. "Egy mesterséges intelligencia-eljárás segíti megtalálni azt az antibiotikum-keveréket, ami képes megölni a baktériumokat" - ismertette Papp Balázs.
A laborban a kólibaktériumon fejlesztik ki az eljárást, amelyet reményeik szerint egy napon a gyógyszeripar veszedelmes kórokozók ellen is hasznosítani tud majd.
"A mi célunk alapvetően nem új készítményeket, gyógyszerkészítményeket létrehozni, hanem valamilyen formában lelassítani az alkalmazkodóképességét ezeknek a baktériumoknak" - mondta Pál Csaba.
Egy új antibiotikum kifejlesztése körülbelül 800 millió dollárba kerül és akár tíz évig is tarthat. A baktériumok viszont néhány hónap alatt ellenállóvá válnak vele szemben. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója szerint a kórokozók alkalmazkodóképességének csökkentése áttörést hozhat a világ gyógyszergyártásában. Kijelenthető, hogy ez forradalmat fog hozni az antibiotikumos kezelésekben, mert a már meglévő antibiotikumok megfelelő keverésével lehet új, sokkal hatásosabb gyógyszereket előállítani" - mondta Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója.
A két fiatal magyar tudós angliai kutatói állást adott fel azért, hogy részt vehessen a szegedi biológiai programban. A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben indult Lendület Programjában rajtuk kívül még tízen döntöttek a hazatérés mellett. Az Akadémia idén 300, jövőre pedig már 600 millió forintot szán a külföldön dolgozó magyar kutatók hazacsábítására.
(mta.hu, fotó: delmagyar.hu)
( 0 Votes )
/ 0
Új dinoszaurusz faj leírását is publikálják jövőre azok a kutatók, akik tavasszal a Nature-ben számoltak be egy különleges bakonyi leletről, az Ajkaceratops maradványairól. Ősi Attila, az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport, valamint az Akadémia elnöke által életre hívott Fiatal Kutatók Testülete tagja brit és amerikai szerzőtársaival közösen egy új, Iharkúton megtalált Rhabdodontida dinoszauruszt ismerteti a tervezett cikkben.
Három-négy méter hosszú, a két hátsó lábán járó dinoszaurusz, amelynek fogkoronáit függőleges irányú barázdák tették jellegzetessé - így nézett ki az a növényevő hüllő, amelynek különböző maradványaira az elmúlt tíz évben bukkantak az Ajkához közeli lelőhelyen dolgozó paleontológusok. - A hasonló erdélyi és nyugat-európai csontokkal összehasonlítva egyértelműek az eltérések. Ez alapján kijelenthető, hogy új fajról van szó - nyilatkozta az mta.hu-nak Ősi Attila, aki 2000-ben fedezte fel a bakonyi lelőhelyet. Az azóta eltelt időben kiderült, hogy az egykori bauxit külfejtés a magyar őslénykutatók kincsesbányáját rejti. Egyebek mellett borostyánkőbe zárt apró rovarok, szenesedett növénymaradványok, valamint dinoszauruszok csontjai kerültek napvilágra.
A kutatók nemzetközi érdeklődést is kiváltó publikációkban számoltak be az ásatások eredményeiről. Ősi Attila tavasszal egy brit és egy amerikai paleontológussal együtt írta le az iharkúti lelőhely felső-kréta rétegeiből előkerült Ajkaceratops kozmainak elnevezett Ceratopsia dinoszauruszt. A három szakember következő, közösen írt tudományos cikkében az elmúlt egy évtizedben megtalált csontok alapján egy másik növényevőt, a Rhabdodontida dinoszauruszt mutatja majd be. A nagyközönség számára a legérdekesebbek a dinoszauruszok, a kutatók szemében azonban legalább ilyen izgalmasak azok a sokkal apróbb leletek, amelyek alapján rekonstruálni tudják azt, hogy milyen lehetett a mai Bakony helyén az élet 85 millió évvel ezelőtt. Szerves anyagban dús üledékekből, kőzetekből előkerült pollenek, a levelek erezetét, a halak pikkelyeit is megőrző kőzetek, borostyánban fennmaradt apró rovarok segítik az őslénytannal foglalkozó kutatókat abban, hogy mozaikszerűen „kirakják" azt a krétakori, szubtrópusi éghajlatú, gazdag növényvilággal rendelkező mikrovilágot, amelyben annak idején a dinoszauruszok éltek. - A pollenek a geológiai kormeghatározást segítik, az Ajka környékén és Iharkúton talált fosszilis borostyán, az úgynevezett ajkait pedig olyan formában őrzi meg például az egykori rovarokat, ami a csonttartalmú kőzetben elképzelhetetlen - illusztrálta egy-egy példával Ősi Attila, hogy a dinoszaurusz csontokon kívül mennyi minden segíti a kutatókat a régmúlt állat-, és növényvilágának feltárásában. A borostyánban fennmaradt apró élőlények vizsgálatában nagy segítséget jelentett a kutatóknak a nyáron átadott Nikon-KOKI Mikroszkóp Központ csúcsmikroszkópja, amellyel sokkal részletesebben tudják megvizsgálni a mintákat.
Ősi Attilára és csapatára azonban a csontleletek feldolgozása is nagy feladatot ró. Az elmúlt egy évtizedben körülbelül tízezer csontdarabot és több mint harmincféle gerinces maradványát gyűjtötték össze. Ezt a hatalmas anyagot elő kell készíteni a további vizsgálatokhoz. - Az iharkúti leletek 70-80 százalékát preparáltuk idáig, részletes tudományos feldolgozásról pedig 30 százalékuknál beszélhetünk - mondta a fiatal paleontológus.
A terepre jövő nyáron térnek vissza a kutatók. Az iharkúti ásatáson szisztematikusan haladva, évről évre mintegy hetven-nyolcvan négyzetméternyi területen folytatják az ásatást. Ősi Attila tájékoztatása szerint a következő évben kiemelt figyelmet fordítanak a borostyántartalmú-, valamint a finom szemű üledékes, magas szervesanyag-tartalmú, a maradványokat jól megőrző rétegekre.
(mta.hu)
( 0 Votes )
/ 3
A szokatlan külsejű Credo E-Bone nevet viselő tanulmány-jármű design-ját a magyar Simon Péter tervezte, s eredetileg diplomamunkája anyagának szánta. A nulla emissziójú autóbusz hidrogén cellák segítségével valamint lítium elemekkel üzemel, ez a megoldás a tömegközlekedés fenntarthatóságát hivatott szolgálni.
A járművet négy elektromotor hozza mozgásba, amelyeket az autóbusz tetején helyeztek el. A gépjármű váza könnyűszerkezetes műanyagból készült,amely egy leginkább csontváz felépítéséhez hasonlít. Ez a pehelykönnyű konstrukció kimagasló energia megtakarítást tesz lehetővé.
Azt hiszem ilyennek képzelték el 30-40 évvel ezelőtt a 21. század tömegközlekedési eszközeit: merész vonalvezetés, látványos domborítások, kétszínű fényezés, gömbölyű szélvédő, hatalmas íves hátsó ablak és szétszórt lámpák. A busz négy darab, egyenként 70-80 kW teljesítményű kerékagymotorral rendelkezik, amelyek 80 kilométeres óránkénti sebességre képesek gyorsítani a a folyamatosan rendelkezésre álló nyomatéknak köszönhetően dinamikusan mozgatni az összkerékhajtású járművet, amely károsanyag-kibocsátás nélkül használható.
Sajnos egyelőre külföldről nagyobb az érdeklődés Péter diplomamunkája iránt, mint itthon. Úgy tűnik hiányzik a tőke és a vállalkozó kedv. Az E-Bone pedig komoly esélyt jelentene arra, hogy újra nevet szerezzünk a magyar buszgyártásnak. Remélhetőleg az autóbusz hamarosan szerves része lesz a környezettudatos közlekedésnek.
(Forrás: Papp K.Á. petersimon.5mp.eu, beautifullife.info, Fordítás: Lukács Alexander)
( 3 Votes )
/ 0
Akár Riska és Böske teje is megvásárolható lesz majd ebből a magyar tejadagoló automatából. Megjelent, és már rendelhető a 100 % ban hazai fejlesztésű és teljes mértékben Magyarországon előállított friss termelői tej adagoló automata. Egyszeri feltöltéssel akár 480 liter friss termelői nyerstej árusítását lehet megoldani. Hazai alkatrész és szerviz háttér biztosított.
A Tóth és Fiai Kft tejadagoló automatáinak általános jellemzői és rendelhető opciói:
- Kívül-belül rozsdamentes, hőszigetelt hűtőszekrénytest,
- biztonsági záras hűtőtér ajtóval, ajtónyitás érzékelővel
- választható méretű tartály gyorscsatlakozóval
- Automatikus tartályváltás
- Automatikus töltőtér és töltőcső tisztítás
- Szabályozható tejkeverő rendszer
- Adatrögzítés, adatlekérdezhetőség
- GSM modul (riasztás, adatlekérdezés)
- Riasztás (áramszünet és betörés esetén)
- Hőmérséklet és mennyiségfigyelés
- Vandálbiztos inox nyomógomb
- LCD kijelző
- Modern bővíthető vezérlőelektronika
- Szervizprogram (rendszertisztítás)
- Igény szerint nagyobb tartállyal vagy zacskós kivitelben
- Szabályozható öblítési ciklusok
- PC-s adatgyűjtő szoftver
- GSM modul (adatlekérdezés, riasztás)
- Bankjegy (papírpénz) felismerő, elfogadó egység
- Igény szerinti tartályméret
- Kültéri pavilon
- Belső légtér fűtés (kültéri automatákhoz)
Részletesebb tájékoztatást az alábbi címen találhatsz a különböző típusokról.
Gyártó cég adatai: Tóth és Fiai Kft, Tószeg
( 0 Votes )
Alkategóriák
-
Tudomány, technika
- Cikkek száma:
- 4
Hirdetés
