Olvasóink értékelése:  / 0

A Feltalálók Világszervezete tavaly Nürnbergben a világ egyik legjelentősebb innovációs kiállítása keretében megrendezte a "zöld találmányok" nemzetközi versenyét. A fődíjat, a Green Oscart két magyar feltaláló, Raisz Iván és Barta István érdemelte ki. Elismerésüket a Magyar Feltalálók Egyesületének februári közgyűlésén vehették át. Találmányuk, a kommunális szemétből előállított metilalkohol megoldást jelenthet a már fogyó szénhidrogének utáni jövőre, és ráadásul élhetőbbé teheti környezetünket is. Az MTI-Press telefonon érte el a még mindig nagyon elfoglalt Raisz Ivánt, aki 2008-as nyugdíjba vonulásáig hat éven keresztül vezette a Miskolci Egyetem fizika-kémia tanszékét.

    - Beszélne a feltalálás kezdeti szakaszáról?

    - A különböző nemzetközi találmányi kiállításokon elért eredményeink alapján már 2008-ban az év feltalálói vándordíját kaptuk meg, majd azt ezt követő időszakban a tanulmányunkról négy szabadalmi bejelentést tettünk. Ezek hivatottak levédeni azokat a technikai és elméleti újdonságokat, amelyek révén a kukás autóból kikerülő kommunális hulladékból metilalkoholt és cseppfolyós szén-dioxidot tudunk előállítani.

    - Mit tartanak a legjelentősebb eredményüknek?

    - Először is nem okozunk környezeti kárt a hulladék lerakásával, és emellett nem kell vásárolnunk nyersanyagot, hogy a termékünket előállítsuk.

    - Mire lehet használni a metilalkoholt?

    - Már száz évvel ezelőtt használták gépjárművek hajtására, és mind a mai napig is használják például a különböző belső égésű motorokkal ellátott modellek üzemanyagaként. De ami számomra mint vegyész számára érdekesebb: az úgynevezett C1-kémiának, tehát az egy szénatomot tartalmazó szerves vegyületekből kiinduló vegyiparnak szolgál alapanyagául. Ebből azután nagyon sok minden előállítható, mint például a különböző műanyagok is.

    - Bemutatná a társát?

    - Barta István barátom eredendően vízépítő mérnök, aki végzettségének megfelelően kezdte pályafutását, majd ismereteinek birtokában hozta létre Nyíregyházán a Bio-Genezis nevű környezetvédelmi céget, amelynek az utóbbi időben egyik fő profiljává vált a hulladékok elhelyezésével és a rekultivációval kapcsolatos tervezés.

    - Társa mennyiben kapcsolódott be a találmány létrehozásába?

    - Én ezt mindig úgy szoktam mondani, hogy mi hulladékból akartunk vegyi anyagot létrehozni, ezért kellett a munkacsoportba egy ember, aki a hulladékok összes sajátságának birtokában van. Tudja, hogyan fordulnak elő, hogyan kell őket kezelni, és milyen természeti károkat okoznak.

    - Helytálló az a megállapítás, hogy a folyamat során nem kerül sor szén-dioxid kibocsátásra?

    - Igen, helytálló. Először is nagy mennyiségben "takarítunk meg" üvegházgázokat, hiszen amikor lerakjuk a kommunális hulladékot, akkor a tárolókban metán és szén-dioxid szabadul fel. A metán ráadásul húszszor annyi káros hatást fejt ki, mint a szén-dioxid. Viszont mi meg tudjuk oldani, hogy ne keletkezzen metán, a szén-dioxid pedig tisztított cseppfolyós formában áll rendelkezésünkre. Itt szeretném megjegyezni, hogy erős törekvések vannak arra, hogy az erőművekből kibocsátott szén-dioxidot is cseppfolyósítsuk, holott Magyarországon, Répcelak környékén a föld alól hoznak fel szén-dioxidban dús gázt.

    - Mi a jelentősége a cseppfolyósított szén-dioxidnak?

    - Ami kevésbé köztudott: az élelmiszeriparban széles körben használják, de bizonyára sokan láttak már ilyen kézi tűzoltó készüléket. Ezen túlmenően az utóbbi időben szén-dioxid munkagázos hűtőszekrényeket forgalmaznak. Ezek energetikai hatásfokukat tekintve nem olyan jók, mint a korábban használt, az ózonréteget károsító freongázos készülékek. Viszont ha a szén-dioxid teljes életciklusát és kinyerését vizsgáljuk, akkor már jobb helyzetben vagyunk.

    - A beszélgetés elején említette a szabadalmi eljárást - hol tart most ez a folyamat?

    - A magyar szabadalmi bejelentést 2008-ban tettük meg, utána egy éven belül a nemzetközit, majd újabb egy évre rá az úgynevezett nemzeti fázisokba jelentettük be a találmányt, méghozzá négybe, úgy mint: Európa, Amerika, Kína és a volt Szovjetunió, amelyet most a nemzetközi terminológia Euro-Ázsiának hív.

    - Mikor láthatunk kézzel fogható eredményeket?

    - Már ezen az úton haladunk. Hadd ne mondjak most neveket vagy országokat, de már azt számoljuk, hogy évi 20 vagy 40 ezer tonnás kapacitású üzemeket érdemes-e építeni. Az egyik északi szomszédunk gyárától érdeklődtek, hogy lehet-e a kommunális szemétbe a náluk tetemes mennyiségben keletkező papírhulladékot belekeverni. Ők jelenleg a beruházás pénzügyi forrásainak előteremtésén dolgoznak.

    - Mi, magyarok fogjuk a találmányuk előnyeit látni és élvezni?

    - Azt mondhatom, hogy van hazai érdeklődés is. Két másik feltaláló társaságában március végén tartok előadást a Nemzeti Innovációs Hivatalban, ahol a Vidékfejlesztési és a Nemzetgazdasági Minisztériumot államtitkári szinten képviselik majd. Ez, gondolom, a dolog komolyságát jelzi. Itt nem kell félni, hogy valaki elzárja a gázcsapot vagy meglékeli a hajót, mert az áldozatkész lakosság szorgalmasan szállítja az alapanyagot.

    - Meg tudná mondani az első rendszerbe állítás idejét?

    - A beruházás jelenleg majdnem száz százalékos, ezért határozott meggyőződésem, hogy a hatósági rendszerbiztonsági vizsgálatok befejezése után itt, Miskolcon szeptemberben teljes kapacitással fogunk dolgozni.

    - Ez már egy kész üzem lenne?

    - Mi ezt pilotüzemnek nevezzük, amely adatokat fog szolgáltatni a nagyobb üzemeink tervezéséhez, valamint betanítási funkciókat is biztosít. Napi egy kukásautónyi hulladékot készülünk feldolgozni, ami éves szinten kétezer tonna kapacitást jelent.

    - Ha nem titok, jelenleg min dolgozik?

    - További kutatásokat folytatunk a cseppfolyós szén-dioxiddal, amely a jövőben rendkívül értékes alapanyag lesz. Amennyiben a mostani árakat nézzük, akkor azt látjuk, hogy az ázsiai piacokon most is négy-ötszörös a különbség a két termék ára között. Laboratóriumi kísérleteim nagyon biztató képet mutatnak, de sajnos erről sem beszélhetek még, amíg ez a szabadalom bejelentésre nem kerül.

(Forrás: MTI)


( 0 Votes ) 
Olvasóink értékelése:  / 0

A szegedi székhelyű Solvo Zrt., Közép-Európa egyik vezető biotechnológiai vállalkozása a közelmúltban leányvállalatot alapított az USA-ban – tájékoztatta a cég az MTI-t.

A bostoni irodára az utóbbi időben jelentősen megnövekedett piaci igények miatt volt szükség – közölte Berend Oosterhuis üzletfejlesztési igazgató.

A szakember elmondta, a piaci növekedés főleg az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hatóság (FDA) új szakmai irányelvének köszönhető, amely alapján a gyógyszerkutató cégek gyógyszerkölcsönhatás tanulmányaik során kötelesek a transzporterfehérjéket is vizsgálni. A piacon a Solvo Zrt. jelent meg elsőként ilyen tesztrendszerrel, és bár a cég jelenleg is piacvezető ezen a szakterületén, az egyre nagyobb verseny miatt mégis szükséges a közvetlen jelenlét az USA-ban.

Az 1999-ben magyar kutatók és üzletemberek által alapított, és a mai napig jórészt magyar tulajdonú Solvo Zrt., amely kizárólag külföldön - elsősorban USA, EU és Japán - értékesíti termékeit és szolgáltatásait, eddig is jelen volt az amerikai piacon, a további terjeszkedésben azonban komoly hátrány a cég földrajzi helyzete. Ezeket igyekszik a cég csökkenteni az amerikai leányvállalat létrehozásával, amely a cél elérése érdekében elsősorban amerikai munkavállalókat kíván foglalkoztatni.

A Solvo Zrt. összbevétele tavaly lépte át először az egymilliárd forintot. Az eladások 50 százalékos növelésével a vállalkozásnak sikerült megerősítenie világpiaci pozícióit.

A 38 országban több mint négyszáz ügyfelet – köztük a világ húsz legnagyobb gyógyszergyárát kiszolgáló - Solvo Zrt. 2012-ben is árbevételének 50 százalék feletti bővülését várja. A cég foglalkoztatotti létszáma meghaladja a kilencvenet, több mint egyharmaduk PhD-fokozattal rendelkezik.

(Forrás: MTI)


( 0 Votes ) 
Olvasóink értékelése:  / 0

Mintegy ötmilliárd forintért új gyártóépületet és fejlesztőlabort épít Kecskeméten a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. A 22 ezer négyzetméteres beruházás az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési irányzatból 1,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kap.

Lepsényi István, Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója elmondta: a jelenlegi kecskeméti gyár alkalmatlan a tervezett korszerűsítésre, ezért a város iparterületén új, zöldmezős beruházásba kezdenek, mely 2013 végére készül el. Így a jövő év végéig 110 új munkahely is létesül Kecskeméten, a gyár pedig a tervek szerint 2014-ig 10 százalékkal növelheti a termelést.

A teherautó- és autóbusz-fékrendszereket gyártó vállalat megerősödve került ki a világválságból, és 2010-ben több mint másfélszeresére, 34,8 milliárd forintra növelte forgalmát, ami tavaly is folytatódott: a cég árbevétele elérte a 40 milliárd forintot. A rendelésállomány is úgy megnőtt, hogy bizonyos gyáregységekben tavaly be kellett vezetni a negyedik – a hét végére is kiterjedő – műszakot. Igaz, a válság alatt a létszám 700-ra csökkent, de az elmúlt évben már 919 volt az átlagos létszám a cég a budapesti k+f központ 140 szakemberével együtt.

(Forrás: Világgazdaság)


( 0 Votes ) 
Olvasóink értékelése:  / 0

Öt új, egészséges étolajat és ezek esszenciáját fejlesztette ki a Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Ipari Növények Főosztálya;  az olajok új napraforgó- és olajlen-fajtákból, hidegen sajtolással készülnek - mondta el Áy Zoltán tudományos segédmunkatárs az MTI-nek.

Tájékoztatása szerint a termékcsalád egy most zárult pályázat eredménye. A Nemzeti Innovációs Hivatal Baross Gábor programja támogatta a munkát, amely két évig tartott, elvégzésére 50 millió forintot nyertek.

Az új olajok különlegessége a beltartalmukban rejlik, ami elsősorban a magfajtától függ, a növénynemesítéssel ugyanis az olaj minősége tág határok közt változtatható - magyarázta a kutató.

A napraforgóból készült hagyományos, boltban kapható étolajokhoz képest ezeknek a fajtáknak jelentősen módosították a zsírsav-összetételét. Az olaj savtartalmát olyan magasra emelték, amely az olívaolajra sem jellemző. Az olívaolaj savtartalma körülbelül 80 százalékos, az új olajok savszintjét pedig 85-90 százalékra emelték, míg egy hagyományos napraforgó étolajnál, ez mindössze 25 százalék.

A magas olajsav rendkívül jótékony hatással van a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére, megelőzésére, csökkenti a káros koleszterin szintjét, az érelmeszesedéseket pedig oldja. A magban levő E-vitamin belekerül az olajba, miután hidegen sajtolással készül, és nem nagyipari módon, ahol ezt a vitamint szintetikusan szokták pótolni. Ez is növeli az olaj felhasználhatóságának idejét, mivel természetes antioxidánsként gátolja az avasodást, az olajok akár négy évig is megőrzik a minőségüket.

A kutatásban két lenolajat és három napraforgóolajat kísérleteztek ki, valamint összeállítottak ezekből egy speciális arányú keveréket, ami egyesíti magában az összes termék előnyös tulajdonságát. Azaz a napraforgóra jellemző kedvező olajsav-arányt és a lenmagra jellemző magas omega3 – linolénsav - szintet tudták egyesíteni egy termékben.

A WALCER, a GK MOR, a SARAY, a ZOLTÁN és a GK LILU termékek előállításánál cél volt az olívaolaj kiváltása. A kifejlesztett termékek szeretnék drágábban adni, mint a hagyományos étolajat, de olcsóbban, mint az Oliva olajat. Áy Zoltán szerint egy éven belül meg lehetne jelenni a termékekkel a piacon.

Hozzátette: hamarosan beadnak egy új pályázatot, amelynek támogatásával az olajok gyógyászati felhasználásának lehetőségeit vizsgálnák.

(Forrás: MTI)


( 0 Votes ) 
Olvasóink értékelése:  / 0

A telekommunikációt is megreformálhatja az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) által nemzetközi együttműködésben kifejlesztett valós idejű háromdimenziós technológia.

Az intézet fejlesztői „infrastruktúrájukkal képesek egy mozgó alakzatról felépíteni az időben folytonosan változó, dinamikus 3D modellt. A technológia érdekessége, hogy a digitális mozgásrögzítési (motion capture) rendszerekkel szemben nem igényel testre csatlakoztatott markereket, hanem több nézőpontból készített videofelvételek alapján készíti el a test teljes 3D-s modelljét. Ez azt jelenti, hogy míg a motion capture-rendszerek csak egy ritka, 10-20 pontból álló csontvázmodellt adnak, addig a SZTAKI stúdiójában sűrű, részletes modell készül” – olvasható az MTA SZTAKI közleményében.

Az ismertető szerint ez az úgynevezett rekonstrukciós folyamat a háromdimenziós számítógépes látás, grafika és geometria eszközeit felhasználva modellez tetszőleges háromdimenziós objektumot, amelynek módszertana erősen hasonlít térbeli plasztikák, szobrok készítéséhez. A kapott modellek tetszőleges nézőpontból megjeleníthetők kétdimenziós képként, de a technológiával fizikai jelenségeket is lehet szimulálni.

Filmezés

Mint Csetverikov Dmitrij, a Geometriai Modellezés és Számítógépes Látás Kutatólaboratóriumának vezetője kiemeli, a feladat összetettsége miatt speciális stúdiót igényel. Jelenleg még Európában is kevés az olyan stúdió, amely egyaránt alkalmas ilyen jellegű szolgáltatásokra és kutatási célokra. A SZTAKI rendszere által élő emberekről készült dinamikus 3D modellek nem csak tetszőlegesen elhelyezhetők bármely rendelkezésre álló virtuális térben, de akár megsokszorozhatók is. Így mindössze néhány emberről készített felvételekkel akár komoly tömegjelenetek is megjeleníthetők.

Orvostudomány

A filmgyártás mellett a technológia akár az orvostudományt és a számítógépes játékfejlesztést is megújíthatja. Az emberi mozgások kiértékelése mellett a rendszert ugyanis tudományos kísérletekre és különböző alkalmazások előkészítésére is lehet használni. Az emberi mozgások – táncok, tornagyakorlatok – kiértékelésekor a mozgó részeket ugyanis külön lehet választani, a mozgást ki lehet elemezni, s akár mozgásparamétereket is lehet számítani.

A mozgásszervi problémákkal küszködő betegek rehabilitációja során automatikusan ki lehet értékelni a páciensek mozgását, a gyógyulás folyamatát, valamint új gyógymódokat megtervezni.

Telekommunikáció

„További cél, hogy a rekonstruáló szoftver segítségével a felvett mozgás akár másik modellre is átvihető legyen, ami pedig a játékipar szempontjából is szerencsés lehet. Valódi szereplőket, mozgásokat, gesztusokat nagyon nehéz megrajzolni, a mesterségesen létrehozott modellek sokszor pontatlanok és az ember számára természetellenes érzetet keltenek. Egyre nagyobb igény mutatkozik olyan rendszerekre, amelyek valódi szereplőkről készítenek valós idejű, mozgó, s továbbítható 3D modelleket. Az azonnali 3D-s megjelenítés pedig a telekommunikáció alapjait rengetheti meg, hiszen ha rendelkezünk megfelelő megjelenítő készülékkel, akkor akár a világ másik felén tartózkodó beszélgetőtársunkat is 3D-ben láthatjuk” – hangsúlyozza a közlemény.

(Forrás: MTI)


( 0 Votes ) 
 

 

Hirdetés

Feliratkozás a hírlevélre