
Két telephelyen, összesen öt és fél hektáron tervezi mintegy négy megawattos naperőmű létesítését a Komárom-Esztergom megyei Ete önkormányzata - mondta a település polgármestere az MTI-nek
Rohonczi Lászlónak, a 615 fős település vezetőjének tájékoztatása szerint mindkét helyszín közeli csatlakozási lehetőséget kínál az országos energiahálózatra, és a napelemtáblák elhelyezése lehetővé tenné, hogy az ipari hasznosítás mellett a területen állatokat is lehessen legeltetni.
A két terület önkormányzati tulajdonban van, az egyiket már kivonták a mezőgazdasági művelés alól. A területeket olyan áron kívánják értékesíteni a leendő befektetőnek, hogy az összeg ne legyen akadálya a beruházás megvalósulásának - tette hozzá a polgármester.
Az önkormányzat a település éjszakai közvilágítását, illetve az intézmények áramfelhasználását szeretné megoldani a helyben termelt árammal, ehhez azonban egy olyan berendezés is szükséges, amely legalább 24 órán át képes tárolni az energiát.
(Forrás: MTI)
( 0 Votes )
A MaSat-1 az eddig készült kis műholdak közül a legsikeresebb – mondta Horvai Ferenc a Rádió Orient műsorában. A Magyar Űrkutatási Iroda tanácsosa kiemelte: a parányi dobozban a napelemet leszámítva az utolsó csavarig minden magyar fejlesztés, ami a műegyetem társadalmi munkában dolgozó, lelkes diákjainak köszönhető. A nagyjából 3 hónapra tervezett űreszköz több mindent mér, valamint egy egyedülálló kísérletet is elvégez majd – tette hozzá a szakember, aki a műsorban emellett beszélt az űrkutatás jelenéről, jövőjéről, valamint a világhírű magyar találmányokról is.
A MaSat célja az oktatás. A diákokat úgy kell tanítani, hogy ők is részeseivé váljanak az űrkutatásnak” - mondta a Rádió Orient vendégeként Horvai Ferenc. A csillagász végzettségű szakember arról tájékoztatott: körül belül 50-60 hasonló műhold létezik, azonban nagy részük nem működik. „A MaSat-1 a legsikeresebb kis űreszköz a most felbocsátottak közül” - tette hozzá.
Az NFM osztályaként működő Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa arról tájékoztatott: a BME tanárai fontosnak tartották, hogy ne ők készítsék el a műholdat, hanem a diákok, akik maguktól jelentkeztek erre a feladatra. Az oktatók segítségével és irányításával végül 4 év alatt elkészült a MaSat-1, amelynek egy napelem kivételével minden eleme magyar fejlesztés. A diákok társadalmi munkában, hatalmas lelkesedéssel, minden térítés nélkül készítették el a kis 10x10x10-es, nagyjából 1 kilogrammos kockát.

A szakember elmondta: a műhold, megérkezését követően körülbelül egy órával már megküldte az első adatcsomagot, ez pedig már magában a küldetés sikerét jelzi. A kis készülék két dolgot mér: nagyjából 20 helyen a hőmérsékletet, valamint az energiaellátottságot. Emellett egy egyedülálló kísérletet is elvégez a félaktív mágneses stabilizáló rendszer segítségével, melyet eddig ilyen műholdon még nem helyeztek el. A MaSat a Föld mágneses erővonalai mentén próbálja az egyik tengelyt stabilizálni.
Horvai arról számolt be, hogy a kis doboz jeleit csak rövidebb időszakokban lehet mérni Magyarországról, azonban megfelelő botantennával bármilyen amatőr rádiós tudja fogni a jeleket. Ennek köszönhetően a világ számos pontjáról küldik az információkat a Műegyetem számára. A szakember hozzátette: a tervek szerint a műhold 3 hónapig működik majd, és nagyjából 3-4 év múlva fékeződik le annyira, hogy belépjen a Föld légterébe és elégjen.
A csillagász az Európai Űrügynökséghez (ESA) való csatlakozás kapcsán elmondta: hazánk már '91-ben célul tűzte ki a tagságot a szervezetben, azonban a csatlakozási tárgyalások 2007-es megindítása óta tartó hazai és nemzetközi gazdasági válság miatt erre nem került sor. Jelenleg egy olyan megállapodásunk van az ügynökséggel, amelynek keretében Magyarország évente kétmillió eurót fizet be, ennek 90 százalékát az ESA visszapályáztatja a hazai szervezetekkel. Kiemelte: jelenleg körülbelül 30 közös projektünk van az ESA-val, amihez ha most csatlakoznánk, a középmezőny élére kerülnénk, és tagként 1,5-2 milliárd forintot fizetnénk. A szakember úgy nyilatkozott: Magyarországnak annyira jó kutatóbázisa és olyan szürkeállománya van, hogy már több magáncég is érkezett hazánkba, és felkérte a magyarokat, hogy építsenek műszereket. Egy a sok közül például a hazánkban fejlesztett Pille dózismérő, mely az űrhajósokat érő sugárzást méri. Ez egy hordozható, űrsétára is elvihető mérőeszköz, melynek a világűrben működő kiolvasó berendezése is mindössze egy liter térfogatú.
Horvai úgy véli: az űrkutatás a modern világ számára elengedhetetlen, hiszen a GPS, a meteorológia és a távközlés mellett az olyan földi alkalmazások, mint például a Photoshop is erre a tudományágra épül. „A Photoshopnak első ránézésre semmi köze az űrszondákhoz, pedig ha készítünk egy képet egy szondával valamelyik bolygóról, akkor kicsi a kontrasztbeli különbség. Tehát ahhoz, hogy az interneten is megtalálható, szép képeket lássuk, komoly szoftveres munka szükséges. Az így kifejlesztett képszerkesztő szoftvereket később a földi programok megalkotásánál is felhasználták. Emellett a környezetvédelemben is fontos szerepet játszik a tudományág, hiszen amikor annak idején a földön kifejlesztették a napelemeket, azoknak messze nem volt jó a hatásfoka. Az évek során azonban, ahogy az űrkutatás haladt előre, rájöttek, hogy hatékonyabbá kell tenni a napelemeket, amik lehetséges energiatermelési móddá váltak.
Horvai Ferenc a műsorban beszélt még a MŰI tevékenységéről és feladatiról, az űrkutatás jövőjéről, mellyel kapcsolatban kérdésre kifejtette: a Szaturnusz Titán nevű holdja rövidebb ideig alkalmas lehet emberi életre, valamint szót ejtett a nemrég a csendes óceánba zuhant űrszondáról is. Amennyiben kíváncsi a részletekre, hallgassa a Rádió Orient műsorát.
(Forrás: OrientPress Hírügynökség)
( 0 Votes )
Harminc százalékos munkaerő bővítést tervez 2012-ben az autóipari fejlesztések csúcstechnológiáját képviselő AVL Hungary Technical Center. A multinacionális cég budapesti leányvállalataként létrejött vállalat tíz éve folyamatosan növekszik. Tavaly 8 millió Eurós forgalom mellett már több mint 110 főt foglalkoztatott Budapesten. Idén elsősorban szakképzett magyar mérnökökkel kívánja erősíteni csapatát.

A belsőégésű motorok kutatás-fejlesztésével foglalkozó cég sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint 2012-ben a dolgozói létszámmal együtt a forgalom további 30 százalékos növelését tervezik, amellyel számos új munkahelyet teremtenek szakképzett mérnökök részére, például konstrukció, hő- és áramlástan, szerkezetelemzés, szoftverfejlesztés, kalibráció és egyéb méréstechnikai területeken. A multinacionális cég budapesti leányvállalatánál jelenleg 111 fő dolgozik, ennek több mint 90 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar mérnök.
Az AVL Hungary Technical Center K+F tevékenységének eredményei a világ 5 kontinensének személyautó-, nehézgépjármű-, munkagép- és hajóiparágában jelennek meg, de a műszaki innovációk a Magyarországon előállított személyautókban és haszongépjárművekben is jelentkeznek közvetlen vagy közvetett módon. Jelenleg az AVL Hungary Technical Center által hazánkban, magyar szakemberek segítségével létrehozott szolgáltatások legnagyobb részét külföldi piacokra gyártják, de a cég a nemzetközi járműgyártó és beszállító cégek magyarországi leányvállalataival is szorosabb együttműködésre törekszik.
Az AVL Hungary Technical Center vezérigazgatója, Dirk Janetzko szerint a magyar egyetemek olyan mélységű képzést biztosítanak a fiatal mérnököknek, amellyel a vállalat kifejezetten elégedett. Két egyetemen - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen - is támogatják az oktatási és kutatási tevékenységek fejlesztését, hogy figyelemmel kísérjék az új mérnök generáció képzését. „A gazdaságosság mellett a munkaerő-utánpótlás színvonala az egyik fő oka annak, hogy érdemes Magyarországon működtetni és fejleszteni cégünket, amely világszínvonalú csúcstechnológiát biztosít, innovatív mérnöki megoldásokat kínál a világ összes autógyártó cége számára.” - mondja Dirk Janetzko.
Az AVL Hungary Technical Center a graz-i (Graz, Ausztria) központú AVL List Ltd. leányvállalata, amely személyautók, haszongépjárművek és nagy motorok technológiai kihívásainak nemzetközi szakértője.
(Forrás: Observer)
( 0 Votes )
A várakozásokat meghaladó eredményekkel zárta le a PannErgy Nyrt. a miskolci geotermikus projekt második - MAL-PE-02 -, utolsó termelő kútfúrási munkálatait - tette közzé társaság pénteken a BÉT honlapján.

A cég szerint a vártnál gyorsabban és sekélyebb mélységben sikerült elérni a vízadó réteget, 1.494 méteres mélységben. A PannErgy január elején kezdte meg a mályi termelő kútfúrási munkálatait.
Az előzetes adatok alapján, a kútfejen mért nyomás mintegy 2,8 bar volt, a kitermelt folyadék - víz - hőmérséklete a kútfejen mérve meghaladta a 90 Celsius fokot.
A következő napokban a triász mészkő repedezettségének vizsgálatára kerül sor. A későbbiekben zajlik majd a kút hosszú távú tesztelése és próbatermeltetése. A vízbázis sekély mélységben történő elérése a tervezettnél szerényebb fúrási költséget eredményezett, az összeget a cég nem közölte.
(Forrás: MTI)
( 0 Votes )
Az Intellisense Zrt. által kifejlesztett természettudományos oktatási szoftver (LabCam by WebCam Laboratory) évi 10 millió dolláros bevételt hoz a cégnek, miután az Intel ezzel a programmal látja el az iskolai oktató Classmate PC családját – mondta Szigetlaki Zsolt, az egyik tulajdonos kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
A termék fejlesztésébe 200 millió forinttal szállt be a Futureal csoport kockázati tőke cége, a Finext Zrt., amely egyúttal kisebbségi tulajdonossá vált, és 3-5 év után nyereséggel tud kiszállni a befektetésből – erről Halász Iván, a cég vezérigazgatója beszélt a tájékoztatón.
A szoftver lényege, hogy egy 3 ezer forintos webkamerával olyan kísérletek végezhetők el, amelyeket eddig csak jóval drágább eszközökkel lehetett megtenni. Például a fizikai testek mozgása digitalizálható, és a sejtek is láthatók a képernyőn.
Az Intel eddig 6 millió oktató PC-t adott el, az eladások növekednek, így a szoftver hamarosan több 10 millió diákhoz jut el. Az Intel darabonkénti licencdíjat fizet az Intellisense-nek. Az egyedileg megvásárolt program ára 40 dollár (10 ezer forint) jelenleg.
Az Intellisense tárgyal arról, hogy minden magyar általános és középiskola hozzájusson a szoftverhez úgy, hogy a másolatot a diákok hazavihessék.
A Finext Zrt. 2,36 milliárd forint tőkét kezel. Egy befektetésbe 150-400 millió forintot fektetnek. A befektetések széles körűek, a technológiai ipartól a médián át az alternatív energiáig és a biotechnológiáig terjednek. A szóban forgó befektetés 2010 végén történt.
(Forrás: MTI)
( 0 Votes )
Alkategóriák
-
Tudomány, technika
- Cikkek száma:
- 4
