Friss hírek magyar termékekről

Kapott aszteroidát többek közt Bay Zoltán, Ruttkai Éva, Apáczai Csere János, Hajós Alfréd és Farkas Bertalan. Huszonöt magyar felfedezésű kisbolygó névjavaslatát fogadta el a Nemzetközi Csillagászati Unió.

A 60 cm-es Schmidt-teleszkóp, melynek széles látómezeje remek alapot ad a felfedezésekhez. (Rácz Miklós felvétele)

"A Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésével 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében már ezernél is több aszteroidát sikerült felfedezni" - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján.

Egy újonnan talált égitestnél először annak követését kell megoldani. Ehhez legalább három éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, de a legbiztosabb, ha egy hónapon át követik.

"Ha már két különböző évben észlelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut, már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet, hogy pályáját pontosan megismerjük. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámozza az égitestet, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek. Az utóbbi másfél évben 25 névjavaslatot juttattak el a hazai kutatók az IAU-hoz" - emeli ki az MCSE honlapja.

Bay Zoltán (1900-1992) fizikusról, a magyar Hold-radar kísérlet résztvevőjéről neveztek el egy 6-7 kilométer átmérőjű kisbolygót, amely háromszor messzebb kering a Naptól, mint a Föld. Keringési ideje 5,42 év.

Kisbolygót "kapott" Sajnovics János (1733-1785) jezsuita szerzetes, aki elsőként támasztotta alá tudományos érvekkel a lapp és a magyar nyelv rokonságát, Bláthy Ottó (1860-1939) gépészmérnök, aki 1885-ben Zipernowsky Károllyal és Déri Miksával közösen megalkotta a transzformátort, s ő találta fel a fogyasztásmérőt és a háromfázisú generátort is.

Ruttkai és Latinovits is kapott bolygót

Ruttkai Éva nevét viseli egy 3,4 kilométer átmérőjű, 5,2 év keringési idejű aszteroida. A csillagászok azért az adott égitestet választották a színésznő "számára", mert a magyar felfedezések közt a megelőző, 132 874-es sorszámú kisbolygó Latinovits Zoltán nevét viseli. Így a legendás színészpáros kisbolygói egymás után következnek a listájukon.

Meglehetősen nagy, 5-6 kilométeres, 5,4 éves keringési idejű aszteroida viseli Apáczai Csere János (1625-1659) nevét, akinek egyebek közt az első magyar nyelvű enciklopédiát köszönhetjük.

Kisbolygót kapott Hajós Alfréd (1878-1955) építészmérnök, gyorsúszó, az első magyar olimpiai bajnok, Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai, négyszeres világ- és kilencszeres Európa-bajnok, valamint Darnyi Tamás, aki négy olimpiai aranyérmével, négyszeres világbajnoki és nyolcszoros Európa-bajnoki címével máig a legeredményesebb magyar férfi úszó.

Egy, a kisbolygóöv külső felében keringő, 2-3 kilométeres égitestet a kétszeres olimpiai és 15-szörös világbajnok kenusról, Kolonics Györgyről nevezték el, akit ötödik olimpiájára készülve, edzés közben ért a halál 2008-ban.

Aszteroidát neveztek el Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőrről, aki Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjének fotografálásáért kapta az elismerést, továbbá Gábor Zsazsáról, kinek 2 kilométer átmérőjű kisbolygója 4,3 év alatt kerüli meg a Napot.

Égitestet neveztek el többek közt Almár Iván csillagászról, a Hargittai István és Hargittai Magdolna tudós házaspárról, valamint Farkas Bertalanról, az első magyar űrhajósról is.

(Forrás: MTI)

• 1
• 2
• 3
• 4
• 5